A tiszások másodlagos állampolgárokként kezelik a külhoni magyarokat

Ukrajnai kisebbségek és az ukrán nyelv kérdése

Tarr Zoltán, a Tisza EP-delegációjának vezetője egy európai parlamenti ülésen a Kárpátalján élő nemzeti kisebbségek ukrán nyelvtudásának fontosságáról beszélt. Felszólalásában azt fejtegette, hogy az Ukrajnában élő, nem ukrán anyanyelvű kisebbségek tagjai csak az ukrán nyelv elsajátításával válhatnak a társadalom „teljes jogú tagjaivá”.

Tarr külön kitért arra, hogy a kisebbségi diákok ukrán nyelvű oktatásának módszertanát, tankönyveit és tanítási gyakorlatát kellene megoldani, és azt is felvetette, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai miként nyújthatnának támogatást ahhoz, hogy a nem ukrán anyanyelvű, de Ukrajnát hazájuknak tekintő közösségek megfelelő szinten megismerhessék az államnyelvet. A megszólalás relativizálja az anyanyelvi oktatáshoz fűződő kisebbségi jogokat.

Erdélyi magyarok és a román nyelv

A Tisza másik EP-képviselője, Kollár Kinga egy erdélyi látogatás tapasztalataira hivatkozva arról beszélt, hogy az erdélyi magyar fiatalok érvényesülését – jó állások megszerzését és sikeres vállalkozások építését – gátolja, ha nem beszélnek elég jól románul. Megfogalmazása szerint az anyanyelv megőrzése nem okozhatna hátrányt az életben, ugyanakkor kijelentéseit sokan úgy értelmezték, mintha a magyar nyelv anyanyelvként való megőrzését inkább akadálynak tekintené.

Magyar Péter vitatott kijelentései

Magyar Péter több alkalommal is éles reakciókat kiváltó megfogalmazásokat használt. Erdélyt egy nyilatkozatában „román földnek” nevezte, és feltette a kérdést, miért kellene választani Munkácsy Mihály és Nicolae Georgescu, illetve Bartók Béla és George Enescu művei között.

Egy másik ügyben Magyar Péter az RMDSZ-t „kémpártnak” nevezte. Egy 2025 májusi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség továbbra is „a Fidesz kottájából játszik”, és szerinte azért maradt az Európai Néppárt EP-frakciójában, hogy „valaki kémkedjen”.

Müncheni felszólalás és Trianon értelmezése

A müncheni Nemzetközi Tisza Szigetek találkozóján Magyar Péter erdélyi szövetségese, Gáspárik Attila tartott nagy visszhangot kiváltó felszólalást. Gáspárik szerint „Trianonban megvalósult Magyarország régi álma, hogy egységes magyar állam legyen, kisebbségek nélkül”. Beszédében megkérdőjelezte a nemzetállamok létjogosultságát, és degradálóan beszélt az anyaországban élő erdélyiekről.

Feltette a kérdést: „Ha nem fizetsz adót, akkor miért szavazol? Mi közöd hozzá?” – hangsúlyozva, hogy ezt az álláspontot ő maga sem tudta felvállalni. Úgy vélte, akik nemzetállamokban gondolkodnak, nem veszik figyelembe, hogy „egy nemzetállamba a kisebbség nem fér bele”. Azt is állította, hogy ha Románia valóban nemzetállamot építene, az erdélyi magyarok vagy Németországba mehetnének mosogatni, vagy egész életükben Magyarországon lehetnének „nem lopós románok”.

Gáspárik felszólalásában Márai Sándor és Wass Albert írói munkásságát is bírálta. Márait „jó közepes lektűr írónak” nevezte, Wass Albertet pedig egyenesen „nem jó írónak”, és sikereit az antiszemitizmus kérdésével mosta össze. Emellett több Kossuth-díjas erdélyi szerzőt is gyalázó hangnemben említett.

Kampányolás Szlovákiában

Nagy Ervin, a Tisza dunaújvárosi egyéni országgyűlési képviselőjelöltje 2025. november 14-én, péntek este Komáromban a szlovák Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt rendezvényén vett részt. A beszélgetés deklarált célja a SaS két támogatott jelöltjének, Simon Zsoltnak és Hamran Istvánnak a népszerűsítése volt, ami szintén vitákat váltott ki a külhoni magyar közéletben.

Kátai István és az RMDSZ bírálata

Kátai István, az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget alapítója egy fórumon arról beszélt, hogy az RMDSZ-nek inkább a román nyelv oktatásának erőltetésével és a román társadalom érzékenységének tiszteletben tartásával kellene foglalkoznia. Szerinte a székelyföldi és tömbmagyarságban élő gyermekek azért tanulnak nehezen románul, mert anyanyelvi szinten tanítják nekik, nem pedig idegen nyelvként.

Kátai úgy fogalmazott: lehet székely zászló mögött vagy politikai vezetők mögött vonulni, de Romániában el kell ismerni az állam törvényeit és meg kell tanulni a román nyelvet. Védelmébe vette Magyar Pétert is, amikor kijelentette: „Ma, 2025-ben Nagyvárad Románia. Ha fene fenét eszik!” Szerinte Romániában tiszteletben kell tartani a román állam és a román emberek érzékenységét.

A zászlóhasználattal kapcsolatban Kátai elmondta, hogy Magyar Péter nem hatósági kényszerre, hanem megfontolásból tette el a székely zászlót, hogy ne sértse sem a magyarok, sem a románok érzékenységét. Ugyanakkor kifogásolta, hogy míg az Európai Unió zászlaja nincs kint a parlamenten, a székely zászló igen.

A felsorolt megszólalások és események alapján a Tisza Párthoz köthető politikusok és véleményformálók több alkalommal is olyan kijelentéseket tettek, amelyek a külhoni magyar közösségekben felháborodást és értetlenséget váltottak ki. Ezek a megnyilvánulások relativizálják az anyanyelvi jogokat, megkérdőjelezik a nemzeti identitás jelentőségét, és a határon túli magyarokat sok esetben másodlagos szerepbe helyezik.

A nyitókép illusztráció (MTI)