Szijjártó: a magyar kormány azt mondja, amit tesz, és azt teszi, amit mond

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Harvard Egyetem politikatudományi intézetének panelbeszélgetésén az előző heti EU-csúcstalálkozón elfogadott ukrán csomaggal kapcsolatban arról számolt be, hogy Magyarországnak két fontos előfeltétele volt ennek támogatásához, amelyek teljesültek, így nem volt szükség a közös döntés újabb megvétózására.

Aláhúzta: gyakran előfordul, hogy a kormány felvet egy fontos ügyet, és a többiek úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi, ami jól mutatja azt, hogy az utóbbi években már nincs valódi tere az észszerű párbeszédnek a stratégiai kérdésekről, és a helyzet folyamatosan romlik.

"Ha előterjesztünk egy ilyen igényt, akkor nem az a válasz, hogy vitassuk meg, tanulmányozzuk, hogyan találhatunk megoldást, hanem Putyin barátainak, a Kreml propagandistáinak, esetleg orosz kémeknek bélyegeznek bennünket" - mondta.

Ha lenne tere a racionális párbeszédnek, ha meglenne a kölcsönös tisztelet, és ha azok, akik állandóan a demokráciáról beszélnek, odafigyelnének azokra, akiknek a véleménye kissé eltér a többségtől, akkor meg lehetne spórolni ezeket az ideológiai vitákat, stigmatizációkat - hangsúlyozta.

Majd kiemelte, hogy a kormány mindig is őszinte volt a stratégiájával és céljaival kapcsolatban, ami az országban uralkodó egyedülálló politikai stabilitás révén lehetséges. "Így megengedhetjük magunknak, hogy azt mondjuk, amit teszünk, és azt tegyük, amit mondunk" - fogalmazott.

Szijjártó Péter az Európa világpolitikai helyzetéről szóló eszmecserén kifejtette, hogy miközben az Egyesült Államok gyakran bírálja a magyar-orosz atomenergetikai együttműködést, tavaly egymilliárd dollárnyi értékben vett uránt Oroszországtól, és a paksi bővítésben is részt vesznek amerikai cégek.

Megjegyezte azt is, hogy amíg nem találják fel, hogyan lehet hátizsákban hazaszállítani a földgázt, addig az energiaellátás az infrastruktúrától, a csővezetékektől függ. Emlékeztetett rá, hogy a kormány öt-hat éve szerződést írt alá az ExxonMobillal a majd Romániában kitermelendő földgáz vásárlásáról, azonban az amerikai vállalat végül visszalépett a projekttől.

És hasonlóképpen - mint közölte - az EU nem nyújt segítséget a délkelet-európai hálózat bővítéséhez, Horvátország pedig ötszörösére emelte a kőolaj tranzitdíját.

"Fizikai infrastruktúra nélkül a diverzifikáció csak tündérmese" - mondta.

A svéd NATO-csatlakozás ratifikációjáról szólva leszögezte, hogy a kormány beterjesztette az erről szóló javaslatát, de az Országgyűlés egyelőre nem vette azt napirendre, méghozzá azért, mert sok képviselő sértésként tekint arra, hogy egyes svéd politikusok évek óta harsogják, hogy Magyarországon diktatúra van és nem legitim a hatalom, most pedig szívességet kérnek.

Sérelmezte, hogy a svéd fél nem volt hajlandó bizalomerősítő gesztusokra, a miniszterelnök Ankarába elutazott, Budapestre viszont nem. Majd reményét fejezte ki, hogy végül erre is sor fog kerülni, s ennek nyomán február végén Stockholm megkaphatja a zöld jelzést a parlamenttől.

A miniszter ezt követően tudatta, hogy az EU és Kína közötti kereskedelem értéke évi 865 milliárd euró volt tavaly, amelyből hazánk 1,2 százalékos részarányt képvisel.

Rámutatott, hogy Magyarország a kínai beruházások elsődleges célpontjává vált Közép-Európában, és ez a német ipar miatt volt lehetséges, ugyanis hazánkban mindhárom nagy német prémium autómárka gyártóbázissal van jelen, és ezek nagyban függenek a kínai beszállítóiktól.

A hallgatóság kérdéseire válaszolva úgy vélte, hogy nem hiszi, hogy Oroszország megkockáztatná valamely NATO-szövetséges megtámadását, mégpedig a kollektív védelem elve miatt.

"Nyilvánvalóan sokkal erősebbek vagyunk Oroszországnál, a NATO sokkal erősebb Oroszországnál katonailag" - húzta alá.

Felidézte, hogy könnyű különböző nyilatkozatokat tenni Brüsszelben vagy Washingtonban, de ő a moszkvai Orosz Energiahéten nagyjából ezer ember előtt felszólalva is elítélte az ukrajnai háborút, és annak lezárását sürgette.

MTI