Janez Jansa: A kulturális marxizmus az oka a nyugati civilizáció alapjait szétzúzni akaró kísérleteknek

Janez Jansa beszélgetőpartnere, Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a marxizmust és a kulturális marxizmust nevezte az elmúlt több mint 50 év legnagyobb veszélyének mindarra, amit a nyugati világból megörököltünk.

Szerinte Janez Jansa ennél is „mélyebbre ment”, amikor a CPAC (Konzervatív Politikai Akció Konferencia) Magyarország tanácskozáson tartott előadásában a tízparancsolatot nevezte a nyugati értékrendszer legalapvetőbb elemének, és arról beszélt, hogy miként próbál a kulturális marxizmus beszivárogni ebbe.

Janez Jansa értékelése szerint Antonio Gramsci olasz marxista filozófus, nyelvész, politikus több mint 100 évvel ezelőtt rájött arra, hogy a világ nyugati felén, különösen Európában, nincs esély a lenini típusú forradalom bevezetésére. Ezért mélyebbre ment és azt mondta, hogy a kultúra alapjait kell aláásni, hogy az emberek ne akarják azokat megvédeni.

Antonio Gramsci oroszországi útja során azt látta, iszonyú mennyiségű erőszakra van szükség ahhoz, hogy az embereket „belehajtsák a kommunista világba”, és arra a következtetésre jutott, hogy ez nem fog működni Olaszországban. Ezért úgy gondolta: a „tudatos gondolatokat” előállító intézményeket kell az irányításuk alá vonniuk.

Kovács Zoltán kitért arra: Ferenc pápa április végi magyarországi látogatása során beszélt azokról a kísérletekről, melyek célja mindennek a diszkreditálása és elpusztítása különféle filozófiák, többek között a marxista filozófia nevében, a gender és ahhoz hasonló témák erőltetésével. Feltette a kérdést beszélgetőpartnerének: azért van ez így, mert „ezekkel a keresztény értékekkel megpróbálunk ragaszkodni a nyugati civilizáció alapjaihoz”.

Janez Jansa igennel felelt, hozzátéve: meglepődött, hogy Ferenc pápa olyan nyíltan és közvetlenül beszélt erről a harcról. „Nem vagyunk hozzászokva az ilyen beszédhez” – mondta.

A szlovén politikus történelmi jelentőségűnek nevezte Ferenc pápa magyarországi látogatását, jelezve, a halálkultúrával szembeni harc nagyon nehezen nyerhető meg a nyugati civilizáció alapvető értékeit védelmező legnagyobb civil szervezet, a katolikus egyház nélkül.

Kovács Zoltán Janez Jansa előadásának fontos elemeként említette, hogy a kulturális marxizmust civil társadalomnak nevező civil szervezetek folyamatosan a demokráciára hivatkoznak, és azt állítják, hogy ők képviselik a népet. Ugyanakkor sosem mérettetik meg magukat semmilyen demokratikus választáson.

Janez Jansa értékelése szerint ez a mesterségesen létrehozott, erőltetett legitimáció a marxizmus lényege. Ők a képviseleti demokrácia minden klasszikus struktúráját le akarják cserélni a jogállamiság jelszavával, ami nem lehetséges. „Mindannyian ismerjük ezeket a módszereket”, amikor ezt megpróbálták a gyakorlatban megvalósítani, abból lett a diktatúra – mondta.

Hozzátette: nehezen érthető meg, hogy a szocialista rendszer létrehozására tett összes elbukott kísérlet után is vannak, különösen – a kommunista rendszerről személyes tapasztalatokkal nem rendelkező – Nyugaton, akik még mindig hisznek ebben az utópiában.

Ez mutatja, hogy milyen sikeres volt az intézmények – a nyomtatott sajtó, a kulturális intézmények és minden modern technológiai eszköz, amelyekkel el lehet érni az embereket – átvétele 100 évvel ezelőtt.

Kovács Zoltán ezt azzal egészítette ki: kormányszóvivőként naponta szembesül azzal, hogy a kulturális marxizmus képviselői gyakorlatilag kisajátították a nyelvet.
Ezért „vissza kell szereznünk a nyelvet, hogy újra megfelelő módon tudjuk használni, hogy újra a valóságról beszélhessünk, hogy újra a demokráciáról, a képviseletről”, illetve a bennünket körülvevő világ valós elemeiről beszélhessünk.

Kovács Zoltán kérdésére a jövő évi európai parlamenti (EP-) választások várható szlovéniai eredményéről Janez Jansa azt mondta, pártja az első kivételével minden európai választást megnyert, és most is erre törekszik.

Megjegyezte: az EP-választás nem igazán érdekli az embereket, a részvételi arány nagyon alacsony, 30 százalék körüli. A mélyállam, mely rendkívül nagy hatalommal bír Szlovéniában, inkább a nemzeti választásokra fókuszál, tehát „nem teszik igazán magukat oda” az európai parlamenti választásokon.

Ugyanakkor mindent megtesznek annak érdekében, hogy valamennyi olyan eszközt megszerezzenek, ami a nemzeti választások megnyeréséhez elengedhetetlenül szükséges – mondta, hozzátéve, Szlovéniában, ahol a mai napig ugyanazok az emberek vannak pozícióban, akik a kommunizmus alatt irányították az országot, még mindig küzdenek a mélyállammal.