Szijjártó: az élelmiszeripar stratégiai ágazat, működése nemzetbiztonsági jelentőséggel bír

A tárcavezető a Viterra Növényolajgyártó Kft. bővítésének átadásán hangsúlyozta, hogy egy-egy ország élelmiszeripara ma már csak a legkorszerűbb technológiai feltételek mellett lehet versenyképes, ezért jó hír, hogy Foktőn létrejött Közép-Európa leghatékonyabb és legnagyobb olajfinomító üzeme.

A 22 milliárd forintos beruházáshoz az állam 1,8 milliárd forint támogatást nyújtott, így segítve negyven új munkahely létrehozását és garantálva a jelenlegi 134 alkalmazott megtartását.

Szijjártó Péter stratégiai ágazatnak nevezte a mintegy 135 ezer embernek munkát adó élelmiszeripart. Kiemelte, hogy az elmúlt évek gazdasági nehézségei közepette a szektornak sajnos lehetősége volt stresszteszteket végezni, de ezekből kiderült, hogy az ágazat válságálló, ugyanis hazánkban nem alakult ki semmiféle ellátási zavar.

"Célunk, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar folyamatosan, hatékonyan és biztonságosan, hosszú távon tudja kiszolgálni és fedezni a magyar lakosság élelmiszerigényét. Emellett szeretjük azt is, ha ez a jobb években a külgazdasági törekvéseink sikerre vitelében is szerepet vállal" - szögezte le.

Majd rámutatott, hogy tavaly a krízis ellenére óriási rekord született, a magyar élelmiszeripar termelési értéke 17 százalékos növekedéssel meghaladta a 4400 milliárd forintot, ennek volumene idén ráadásul 46 százalékos bővüléssel már augusztusra elérte a 4000 milliárd forintot, így újabb csúcsdöntés készül.

Aláhúzta: az élelmiszeripari export értéke tavaly 11 százalékos növekedéssel átlépte a tízmilliárd eurót, s bár Magyarország a lakosságszámát tekintve csak 95. a világon, az élelmiszerkivitel terén a 32. helyen áll.

Beszédében a miniszter arra is kitért, hogy a legsúlyosabb és legösszetettebb biztonsági kockázatokkal kell szembenéznie a világnak a második világháború óta, Magyarország pedig Ukrajna szomszédjaként különösen érzi a háború negatív következményeit.

Szavai szerint az egyik ilyen következmény a globális élelmiszerellátásra vonatkozik, ugyanis számos ország nagyban függ az ukrán és az orosz gabonaellátástól.

Mint mondta, egyedül Ukrajnán körülbelül 400 millió ember biztonságos ellátása múlik, így a jelentős részben ellehetetlenült kivitel nyomán ennyi ember kerülhet veszélybe, alapvetően a Közel-Keleten, Afrikában és Délkelet-Ázsiában.

Végül hozzátette: az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) adatai azt mutatják, hogy jelenleg 828 millió ember nem jut megfelelő mennyiségű élelemhez a Földön, és ez a szám drámain nőtt az elmúlt években.

MTI/Fotók: MTI/Bús Csaba