Ezt követően augusztus 4-én és 5-én a Mars a Bika felső szarvának csúcsára lép, így a Jupiter, a Mars és az Aldebaran formáznak majd egyenlő szárú égi háromszöget - írja közleményében a Svábhegyi Csillagvizsgáló, ahol a különleges együttállások miatt rendhagyó módon hajnali programmal várják a látogatókat.
Július 30-án a fogyó holdsarló 30 fokos magasságban látszik majd a keleti látóhatár felett, sőt megvilágítatlan oldalának szürke fénye is megfigyelhető lesz. Egy kis távcsővel az éppen nyugvó, teraszos falú Copernicus-krátert vagy a déli féltekén lenyugvó, még nagyobb Longomontanus-krátert is meg lehet majd pillantani.
Tőle jobbra fölfelé két fokkal a Fiastyúk csillaghalmaza lesz látható. A halvány kékesfehér csillagok alkotta csillaghalmaz ködös foltként tűnik majd fel a holdsarló mellett, egy kézitávcsővel azonban kéttucat csillaga is megfigyelhető lesz.
A holdsarló alatt öt fokkal a Mars bolygó jár majd, amely egy jellegzetes vöröses csillagnak tűnik, hiszen bolygó léte miatt állandó fénnyel világít, nem pislákol. Ahhoz, hogy a bolygó 89 százalékos fázisát vagy a Mare Sirenum sötét tengerét látni lehessen, legalább kétszázszoros nagyítású távcsövet kell használni.
A Mars alatt hat fokkal egy ugyanolyan fényes, narancssárga csillag látszik majd, az Aldebaran. A Bika szemét kirajzoló csillag egy vörös óriás, amelynek átmérője negyvenötször nagyobb, mint a Napé, ezért lehet szabad szemmel is narancsszínűnek látni. Mivel ez egy csillag, ezért pislákol az egyenletes fényű Marshoz képest, és akár a szivárvány színeiben is játszhat majd.
Az együttállás ötödik égiteste a legfényesebb, csillagszerű Jupiter lesz. Az Aldebaran csillagtól öt fokkal balra látszik majd, összetéveszthetetlenül fényes, egyenletes fényű fehér csillagként. Egy kézitávcsővel a körülötte keringő 4 Galilei-hold is látható lesz, állványos csillagászati távcsővel pedig a 35 ívmásodperces bolygókorong egyenlítői felhősávjai is könnyen észrevehetők.