Magyarországot északnyugatról érték el először a csernobili robbanásból származó radioaktív anyagok

Felidézték: negyven évvel ezelőtt, 1986. április 26-án robbanás történt a Csernobil melletti atomerőmű 4-es blokkjában. Egy kísérlet során a reaktor instabillá és irányíthatatlanná vált, a fejlődő hő előbb gőzrobbanást okozott, majd tűz keletkezett. A reaktorban lévő több száz tonna grafit napokon keresztül magas hőmérsékleten égett, és május 6-áig több tonna radioaktív elem került a légkörbe.

A radioaktív anyagok a reaktor égése során kibocsátott apró koromrészecskék, légköri aeroszolok révén tudtak nagyobb távolságokat megtenni, terjedésüket pedig a légköri folyamatok határozták meg - írták az MTI által szemlézett közleményben.

Az elemzés szerint a baleset napján, 1986. április 26-án az általában nyugatias alapáramlás helyett egy Fekete-tenger felett kialakult ciklon szélrendszere a szennyezőanyagot északi irányba szállította, így először a skandináv országokban vették észre a radioaktív anyagok mennyiségének növekedését. Később ez a ciklon elvonult, és április 29-én a térség időjárását már egy mediterrán ciklon határozta meg, amelynek hatására Ukrajna irányából rövidebb úton, egyenesen Közép-Európa felé áramlott a levegő. Május első napjaira Csernobil felett az áramlás északira fordult és felerősödött, így a szennyezés nagyobb területen oszlott el, nagy szerencséjére a sűrűn lakott kijevi térségnek.

A tanulmányban megjegyezték: a radioaktív anyagok "kihullása" a levegőből nagyságrenddel nagyobb volt ott, ahol a záporok és zivatarok porszívóként összegyűjtötték a sugárzó aeroszol részecskéket. Az első, nagyobb radioaktivitással bíró, északról érkező légtömeg részben Magyarország felett "találkozott" a délkeletről északnyugat felé mozgó zivatarokkal, ennek hatására az ország nyugati határánál, illetve Ausztriában, az Alpok keleti oldalán jelentős mennyiségű szennyező anyag mosódott ki az intenzív csapadékkal, a felhő maradék része pedig nyugat felé húzódott.

Május 1-jére már a Kárpát-medence fölött is nagy koncentrációban volt jelen radioaktív aeroszol, ami ezúttal keleti irányból közelítette az országot. A nagy számban kialakuló záporok, zivatarok hatására jelentős mennyiség ki is ülepedett a belső országrészeken, de térbeli eloszlása rendkívül szeszélyes volt, mert már nem szervezett zivatarrendszerekről volt szó. A szennyezés mértékéről azt írták, Pécsen például április 30-áról május 1-jére közel ötszázszorosára nőtt a légköri radioaktivitás.

Május 2-ától a csapadék csökkenésével csökkent a kiülepedés is, ezáltal egyenletesebbé, egyben magasabbá is vált a radioaktív elemek légköri koncentrációja.

Május 3. után dél, délkelet felől érkezett a harmadik hullámban további szennyezett levegő, különösen a Dunántúl fölé, de az ülepedés ismét inkább a délnyugati, nyugati szomszédoknál volt jelentős. Május 5-étől ismét változott az uralkodó áramlás, amivel még további szennyezés érkezett kelet felől, de egyre csökkenő koncentrációban.

 - írta a HungaroMet.

Nyitókép: Tények Archív