Orbán: a magyar kormány Európában elsőként megkérdezi az embereket a szankciókról

A kormányfő az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján elmondott napirend előtti felszólalásában a Magyarország keleti szomszédságában zajló háborúról azt mondta, lépésről lépésre a világ egyre nagyobb része válik a háború elszenvedőjévé. Ukrajna és Oroszország háborúja lokális konfliktus lenne, de a nyugati gazdasági szankciók globális gazdasági háborúvá változtatták azt, "azaz egy lokális fegyveres háborúval és egy globális gazdasági háborúval állunk szemben" - fogalmazott.

Orbán Viktor hozzátette, elhúzódó háborúra kell számítani. Ukrajnát fegyverrel és pénzzel segíti Amerika és az EU, Oroszország tartalékai pedig végtelenek emberben és fegyverben egyaránt - mondta.

Arról beszélt, hogy a háború Magyarország szomszédjában idén és jövőre is folytatódik, és hogy a világgazdaságot összeesés, az európai gazdaságot pedig megroppanás fenyegeti.

A magyar kormány Európában elsőként megkérdezi az embereket a szankciókról

A szankciókról a brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek. Az európai embereket nem kérdezte meg senki. Európában elsőként Magyarországon megkérdezzük az emberek véleményét a szankciókról - mondta a miniszterelnök.

A kormányfő rámutatott: az unió gyakran az európai értékek megsértésével vádolja Magyarországot, miközben a legfőbb európai érték a demokrácia. A szankciókat azonban nem demokratikusan fogadták el, hanem brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek róluk.

Annak ellenére nem kérdezték meg az embereket, hogy azok árát az európai polgárok fizetik meg - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: a kabinet egy nemzeti konzultáció keretében vár választ arra az emberektől, egyetértenek-e a szankciókkal és támogatnak-e újabbakat.

Orbán Viktor a szankciókról úgy fogalmazott: "ha ez így megy tovább, egész Európa belegebed". Az európai emberek szegényebbek lettek miattuk, míg Oroszország nem esett térdre, a háború vége még nem látható.

A kormány képes biztosítani az ország energiaellátását

A kormány képes biztosítani Magyarország energiaellátását - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő leszögezte: van elegendő földgáz, villamos energia és olaj is. A gáztározókba betárolt mennyiség az ország éves felhasználásának 41 százalékát fedezi, és további szállítmányokban állapodtak meg Oroszországgal.

Mivel azonban a gázszükséglet 85 százalékát importból fedezi Magyarország, az árakat nem tudja érdemben befolyásolni, ezért a felhasználást csökkenteni kell - mondta Orbán Viktor, a fogyasztás mérséklésére kérve az államot, az állami vállalatokat, az intézményeket, a családokat és a vállalkozásokat is.

Európa országai szankciós felárat fizetnek az energiáért

Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek, miközben Amerikában a gázár és a villamos energia ára töredéke az európai áraknak - jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő azt mondta: az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek.

Úgy értékelt, a nyugat a háború pártján áll, Magyarország pedig a béke oldalán. "Mi a háború folytatása és mélyítése helyett azonnali fegyverszünetet és béketárgyalásokat követelünk" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Kijelentette: a globálisra szélesedett gazdasági háborúban minden országnak megvannak a saját érdekei, és Magyarország számára a biztonság, a gazdasági és a nemzeti szuverenitás védelme a legfontosabb.

A magyar kormány adja a legnagyobb segítséget a családoknak az EU-ban az energiaárakban

A magyar kormány adja a legnagyobb segítséget a családoknak az energiaárakban az egész Európai Unióban - jelentette ki a miniszerelnök.

Orbán Viktor elmondta, a kormány hat dologgal segíti a családokat: rezsicsökkentett árral, tűzifaprogrammal, barnaszénprogrammal, benzinár-, élelmiszerár- és kamatstoppal. A rezsicsökkentett energiaárak az átlagfogyasztásig történő fenntartásával minden magyar család átlagosan havi 181 ezer forintot spórol - mutatott rá.

Közölte, európai összevetésben ez azt jelenti, hogy Németországban az energiatámogatás a család havi jövedelmének 20, Ausztriában 6, Magyarországon pedig 30 százaléka.

Orbán Viktor kitért arra, hogy a kormány meghirdetett egy 200 milliárd forintos programot a termelő- és energiaintenzív kis- és közepes vállalkozásoknak, lesz gyármentő program és ha kell, lesz új munkahelyvédelmi akcióterv is.

Beszámolt arról, hogy jelenleg 9400 milliárd forintnyi beruházás zajlik az országban, ezeket végigviszik, de újabb állami beruházást a bizonytalan gazdasági helyzet miatt nem indítanak, mert nem tudják garantálni, hogy be is tudják fejezni azt.

Van esély arra, hogy Magyarország megerősödve jön ki a válságból

Magyarország ma erősebb, mint a kommunizmus bukása óta bármikor, és bár a szankciók súlyos károkat okoznak, van esély arra, hogy a kormány ebből a válságból is megerősödve hozza ki az országot - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő napirend előtti felszólalásában azt mondta: a kormány "erős tempót diktál" majd a következő hónapokban.

Jelezte: a kormány a következő két év válságkezelési időszakában sem adja fel nemzetstratégiai céljait, folytatja a közlekedési hálózatok fejlesztését, a családtámogatási programokat, a fejlesztésalapú gazdaság kiépítését, az egyetemfejlesztési programot, a haderő fejlesztését és a nemzetegyesítő programot. Azt ígérte: a családtámogatást tovább szélesítik, december elején alakítják ki a 2023-as költségvetés végleges formáját, és abban már új családtámogatási intézkedések is megjelennek majd.

Orbán Viktor megerősítette: a Brüsszellel fennálló viták ellenére Magyarország továbbra is az Európai Unió tagjaként képzeli el a jövőjét.

MTI/Fotók: MTI/Máthé Zoltán

Kapcsolódó tartalom:

Orbán: magyar baloldal a háború és a szankciók oldalán áll