Négy újabb elemmel bővül a Magyar falu program, emelkedik a nyugdíj – videóval

A kormányzat több fontos döntést hozott a falvakkal, kistelepülésekkel kapcsolatban – ismertette a kormányinfón Gyopáros Alpár, a Magyar falu program végrehajtásáért felelős kormánybiztos. Emlékeztetett: ez aligha számít meglepőnek, hiszen 2018-ban hirdette meg a miniszterelnök a Magyar falu programot, és az elmúlt hat évben számos fejlesztést hajtott végre a kormány a falvakban, amelyeket a kistelepüléseken élők kértek.

– fogalmazott a kormánybiztos. Közölte: az igények meghallgatása vezetett oda, hogy négy újabb elemmel bővül a Magyar falu program. Kettő újraindul, kettő teljesen új.

Az első a falusi boltok támogatása, ennek komoly előzményei vannak már: 2021-ben és 2023-ban is indítottak hasonlót. Az idei évben minden ötezer fő alatti település olyan üzletei pályázhatnak működési támogatásra, így például rezsi- és bérköltségekre, amelyek napi használati cikkeket, illetve húst értékesítenek. Minimum egymillió, maximum hárommillió forint értékben nyújthatnak be pályázatot.

A kormánybiztos emellett bejelentette: a készpénzhez való hozzáférés biztosítása érdekében az idei évben a kormány elindít egy olyan programot, hogy minden településen legyen ATM, azaz készpénzautomata.

Elindul emellett egy templomfelújítási program. Az épített örökség ékkövei ezek az épületek, és 2900 olyan kistelepülés van, ahol a programot újraindítva több száz templomot újítanak fel – mutatott rá.

Bejelentette emellett az ezer fő alatti települések kocsmáinak támogatását, erre a célra hárommillió forintot lehet igényelni működési támogatásként, valamint energiahatékonyság fejlesztésére, illetve felújításra.

Gyopáros Alpár biztos abban, hogy lesz igény erre a négy programra, de ezen kívül utca és járda felújítására is lehet majd pályázni.

Kérdésre válaszolva Gyopáros Alpár elmondta: a pályázatokra nagyságrendileg vannak keretösszegek, de ha nagy az érdeklődés, készek bővíteni a keretet.

A templomok felújításával kapcsolatban közölte: minden felekezetű templomra vonatkozik a támogatás. Hangsúlyozta azt is, még a száz fő alatti településekre is vonatkozik a pályázat, ugyanígy az ATM-eknél is. – A legcélravezetőbb, ha az üzemeltető állja a bankautomaták költségeit, azt pedig nem terhelhetik a lakosságra – fűzte hozzá. Jelezte: nem csak a készpénz használatához való jog a lényeg, hanem az egyenlő feltételek megteremtése. Ahol piaci szolgáltatások terén hiányosság van, ott a falugondnoki szolgálat segít az élelmiszerek, gyógyszerek beszerzésében.

A kocsmák esetében arról beszélt, szinte csak ezek a létesítmények hiányoztak a Magyar falu programból, könyvtárak esetében már hatodik éve lehet igényelni támogatást. Kiemelte: a kocsma egy találkozási pont, a helyi közélet dolgait is megvitatják a faluban élők. – Miután felújítottuk az iskolát, óvodát, templomot, talán érdemes a kocsmákkal is foglalkozni – mutatott rá a kormánybiztos.

A kisboltoknak adható támogatás döntően a fennmaradást kívánja biztosítani. Versenyhátrányban vannak a multikkal szemben, és ezek is egyfajta találkozási pontok, közösségi terek, de a lényeg, hogy alapvető cikkekhez helyben is hozzá lehessen férni – hangsúlyozta Gyopáros Alpár.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Nyugdíjak, élelmiszerárak

A kormány tegnap meghallgatta a Magyar Nemzeti Bank új elnökét, aki ismertette a jegybank prognózisait, és azokat a folyamatokat, amelyek a számok mögött állnak – számolt be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Közölte: a kormány 4,5 százalékos inflációval számol, és ugyanekkora áremelkedéssel, így kiegészítő nyugdíjemelést fognak végrehajtani.

A 4,5 százalékos inflációval számolva átlagosan csaknem negyvenezer forintos emelés lesz novemberben és decemberben.

Jelezte, hogy az árcsökkentő intézkedések miatt az infláció mérséklését várják. Az árrésszabályozás eredményes volt, 874 terméknél csökkentek az árak, vannak kiemelkedően nagy árcsökkenések is, a párizsinál, a margarinnál és a tejnél a 30 százalékot is meghaladja az árcsökkenés.

Gulyás Gergely tájékoztatott: további döntések meghozatalára is készen állnak, ha erre szükség van. A kereskedőknek azt üzenik, hogy a 10 százalékos árrésnek elegendőnek kell lennie, ennyit tehetnek rá a beszállítói árakra.

Egyes boltok más termékek árának emelésével próbálnak kompenzálni, ezért figyelik a hatóságok a folyamatokat – mondta újságírói kérdésre a miniszter. – Több mint 800 termék ára csökkent, néhány terméké nőtt eddig, de ha azt látjuk, hogy keresztárazással igyekeznek a fogyasztókra terhet rakni, lépni fogunk – hangsúlyozta Gulyás Gergely.

A miniszter a fővárosi hídlezárásokról szólva felhívta a figyelmet: a gyülekezési jog nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Ebben az esetben néhány száz fő gyülekezése százezrek közlekedését tette lehetetlenné – tette hozzá. Mint mondta, a jogalkotó készen áll arra, hogy reagáljon erre a helyzetre.

Gulyás Gergely kijelentette: a jogszabály módosítása előtt még a hídfoglalás ügyében hozott bírói döntést tanulmányozzák. A tárcavezető arra, hogy beválasztották Bódis Kriszta genderaktivistát a fővárosi szociális alapítvány kuratóriumába, azt mondta: ehhez Gyurcsány Ferencre és Karácsony Gergelyékre is szüksége volt Magyar Péternek. A miniszter rámutatott: a szivárvány zászló alapvetően keresztény szimbólum, joggal sértheti a keresztényeket, amire használják ezt a szimbólumot.

Visszatér a Traubi

Vitályos Eszter kormányszóvivő felidézte: fideszes és KDNP-s képviselők önálló indítványként benyújtották a héten a harminc év alatti édesanyák teljes jövedelemadó-mentességéről, valamint a gyed, a csed és az örökbefogadási díj jövedelemadó-mentességéről szóló szabályokra vonatkozó javaslatot.

Az elmúlt hetekben több mint 16 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások Magyarországon, ebből a gazdaság területét érintően 5,3 milliárd forint értékben – ismertette a szóvivő.

Újraindult a magyar üdítő, a Traubisoda gyártása Felsőlajoson, a Márka Üdítőgyártó kft. egy hathektáros területen hajtott végre zöldmezős beruházást.

Kiszomboron lezárult a szolgáltatóház felújítása, az 511 millió forintos uniós fejlesztés célja, hogy a helyi vállalkozások működéséhez teret, infrastruktúrát biztosítson, illetve a lakosság számára közösségi térként funkcionáljon.

Kitért arra is, hogy Dunakeszin 400 millió forint TOP Plusz támogatásból új inkubátorház nyílt meg, segítve a helyi vállalkozások elindulását, megerősödését. Újhartyánban a magyar tulajdonú Start Plast Kft. üzeme bővült 1,4 milliárd forintos beruházással.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Gulyás Gergely emlékeztetett: 17 ezren igényeltek már munkáshitelt, mintegy 15 ezer igénylőnek már ki is fizették. A családokat segítő intézkedésekről azt mondta, hogy szeretnék, ha Magyarország lenne a világon a legjobb példa a családtámogatás terén, ezt a politikát mindaddig folytatják, amíg lehetőség van rá.

Kérdésre válaszolva Ukrajna helyzetéről is beszélt a miniszter. Gulyás Gergely kiemelte: Ukrajna csatlakozása több millió forintba kerülne minden magyarnak, és számtalan megválaszolatlan kérdés is van. Ezek egyike annak meghatározása, hogy mi az a területi egység, ami csatlakozna az EU-hoz, hiszen háborúban álló országról beszélünk. De a hivatalos felmérésen látható, melyik ország mennyire felkészült a csatlakozásra, Ukrajna esetében ez csupa piros. – Évtizedek óta csak érdem alapú csatlakozásról beszéltünk, most mégis egy olyan országot erőltetnének az unióba, ami nem felkészült. Ez abszurd. Mezőgazdaságilag, munkaerőpiaci kérdésben, kohéziós területen sok a megválaszolatlan kérdés – sorolta. A tervezett hitelfelvételről azt mondta: kétféle közös hitelfelvétel van, a költségvetés keretösszegének maximuma esetén nem kell a hozzájárulásunk, minden máshoz kell. – Mi semmilyen más hitelfelvételt nem támogatunk – szögezte le Gulyás Gergely.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Vagyonnyilatkozat, melegnegyed

A Magyar Nemzet kérdésére Gulyás Gergely kitért arra a javaslatra is, amely szerint az EP-képviselők vagyonnyilatkozataira ugyanazok a szabályok vonatkoznának, ugyanolyan nyilatkozatot kellene tenniük, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. Ez különösen érzékenyen érintheti Magyar Pétert, ugyanis felháborodott ezen a javaslaton. A tárcavezető rámutatott: vizsgálatra biztatja a kormányt még az Európai Bizottság is. Úgy véli, az EU szerint sincs rendben a vagyonnyilatkozati rendszer, szerinte a baloldali sajtó szerepe ebben az ügyben jelentős. – A vitát nem korrekt úgy vívni, hogy nem írják le, hogy a magyar rendszer a legszélesebb körben kötelezi nyilatkozatra az érintetteket – fogalmazott, majd rögzítette: a kormány ezt szeretné bevezetni a magyar EP-képviselőkre is, ugyanis összhangba akarják hozni a szabályokat.

A lap kérdésére kitért a keddi tüntetésen történt, a sajtó munkatársait érintő atrocitásokra is. A miniszter közölte: ha a sajtó részéről felmerül igényként a jogvédelmének biztosítása, akkor jelezze, és „vitassuk meg”. A miniszter annak kapcsán pedig, hogy Karácsony Gergely LMBTQ-negyedet szeretne a fővárosban, leszögezte: nem tudja, mit jelent ez. Mint fogalmazott, nem irigyli azokat, akik egy ilyen helyen laknak. – Hogy ki mit csinál a négy fal között, senkire sem tartozik. Gratulálok a főpolgármester ízléséhez – fűzte hozzá.

Forrás: Magyar Nemzet