Már a 2019-es önkormányzati választásoknál is jelen volt a Bajnai-féle datadatos kör – derült ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerdán közzétett jelentéséből, amelyben megállapították:
Több mint hatmillió ember adatait kínálhatta föl a DatAdat Karácsony Gergely 2019-es kampányához – derül ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerdán közzétett jelentéséből. A dokumentumban azt is kiemelték, hogy egy olyan – jelenleg is aktív – hálózat kereste meg és támogatta 5,5 millió dollárral a magyarországi baloldalt a 2022-es országgyűlési választások előtt, amelynek egész Közép-Európára kiterjedő politikai és üzleti érdekei vannak, és az ukrajnai háború eszkalálásán dolgozik. A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezért megállapította: a jelentésükben feltárt struktúrák és folyamatok „jelenleg is veszélyeztetik a választási folyamatok tisztaságát, ezért indokolt megerősíteni Magyarország szuverenitásának védelmét” - írja a Magyar Nemzet.
Már a 2019-es önkormányzati választásoknál is jelen volt a Bajnai-féle datadatos kör – derült ki a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerdán közzétett jelentéséből, amelyben megállapították:
a DatAdat által a Karácsony-kampány számára felkínált szolgálatás az emberi méltóságot sértő, előítéletes kategorizálást alkalmazott a választók csoportosítása során, és a számukra eljuttatandó üzenetek meghatározásánál.
A jelentésben – a hivatal birtokába került új információk alapján – azt is ismertették, hogy a Bajnai Gordonhoz, és egykori titkosszolgálati miniszteréhez, Ficsor Ádámhoz köthető DatAdat már a 2019-es főpolgármester-jelölti kampány során több mint hatmillió ember adatait kínálta fel Karácsonyéknak. A felajánlott szolgáltatások kiterjedhettek közösségimédia-felületek, tízezer botfeliratkozó, valamint tömeges emailküldő és online petíciós rendszer üzemeltetésére. Mindez pedig
lehetőséget teremtett dezinformációs kampányok lefolytatására
– olvasható a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésben.
A dokumentumban leszögezték:
Mindezen új információk a tiltott külföldi kampányfinanszírozás, illetve a pénzmosás gyanúján felül a választók személyes adataival való visszaélés, valamint a tisztességes választásokhoz fűződő alkotmányos alapjogok sérelmét is felvetik, és további vizsgálatok elvégzését indokolják.
Több mint ötmillió dollárt csatornázott a baloldalhoz az A4D
Az már eddig is ismert volt, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt a Bajnai Gordon volt államtitkára és Karácsony Gergely egykori főtanácsadója, Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy (A4D) nevű szervezet mintegy 5,5 millió dollárt, azaz több mint kétmilliárd forintot juttatott Magyarországra Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt Mindenki Magyarországa Mozgalmához.
A parlamenti választások idején pedig a DatAdat is jelen volt az A4D közvetlen szerződéses partnerei, illetve legnagyobb kedvezményezettjei között – emlékeztettek rá a Szuverenitásvédelmi Hivatal dokumentumában.
Az A4D-nek baloldal kampányának külföldi finanszírozásában vállalt központi szerepét korábban már részletesen feltárta a Nemzeti Információs Központ 2022 novemberében közzétett – titkosítás alól feloldott – jelentése, majd a becsatornázott pénzek kapcsán az Állami Számvevőszék is vizsgálatot indított. A szervezet 2024 februárjában megállapította: a baloldali összefogás pártjai több mint 260 millió forint külföldről származó tiltott támogatást fogadtak el a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól.
Ezt az összeget pedig egyenlő arányban elosztva be kellett fizetnie a Demokratikus Koalíciónak, a Jobbiknak, a Momentumnak, az LMP-nek és a Párbeszédnek a központi költségvetésbe.
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Elszólták magukat Soros emberei
Emlékezetes, 2024 elején az X közösségi felületen egy MagaBabe nevű csatornán jelentek meg olyan beszélgetésrészletek, amelyeken az A4D vezetője, Korányi Dávid, valamint a szervezet kuratóriumának olyan, Soros Györgyhöz ezer szállal kötődő tagjai, mint Kati Marton vagy Wesley Clark tábornok beszéltek kendőzetlenül a magyarországi beavatkozási kísérletükről.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal most közzétett jelentésében kifejti, hogy az említett, a közösségi médiában megjelent felvételek egy hosszabb, rögzített beszélgetésekből álló videóanyagból származnak, amelyek egésze alapján megállapítható, hogy a baloldal tiltott külföldi kampánytámogatása mögött
egy olyan hálózatszerű struktúra működik, amelynek saját, egész Közép-Európára kiterjedő politikai és üzleti érdekei vannak.
A 2022-es Országgyűlési választások befolyásolása ennek a hálózatnak az érdekeinek érvényesítése céljából történt, és a hálózat tagjai hasonló beavatkozásra tesznek utalásokat a közelmúltban lezajlott lengyelországi és a szlovákiai választások kapcsán is – olvasható a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében, amely azt is megállapította, hogy a feltárt hálózat legkésőbb a 2019. évi önkormányzati választások során már aktív volt, és feltűntek Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampánya mellett is.
Sőt, egy jelenleg is aktív fenyegetésről van szó, amely mögött egy, a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – húzták alá a dokumentumban, kiemelve, hogy nem a tiltott külföldi finanszírozásban részesült baloldali pártok kerestek támogatókat, hanem
a nagy donorok kerestek végrehajtókat saját céljaik elérése érdekében.
A felvételeken megszólaló szereplők ráadásul Soros Györgyöt azonosították be az egyik nagy adományozóként.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal mindezek értelmében megállapította:
a bemutatott struktúrák és folyamatok jelenleg is veszélyeztetik a választási folyamatok tisztaságát, ezért indokolt megerősíteni Magyarország szuverenitásának védelmét.
A háború eszkalálásában érdekelt a hálózat
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentéséből az is kiderült, hogy az X-en közzétett beszélgetésekből feltáruló hálózat tagjainak elmondása szerint az orosz–ukrán háború eszkalációjáért lobbiznak az Egyesült Államokban is.
A jelentésben utalnak egy olyan, eddig ismeretlen beszélgetésrészletre is, amelyben Wesley Clark tábornok cinikusan kifejti, hogy az ukrajnai konfliktus kapcsán az Egyesült Államok politikai érdekből vezérelve
minden létező katonai és hadviselési elvet megsért,
ahogy korábban azt az ő NATO parancsnoksága idején Koszovóban is megtette.