2024-ben – három év kihagyás után – az éves infláció visszatért az MNB által kívánatosnak tartott 2–4%-os célsávba: a fogyasztói árak összességében és a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe egyaránt 3,7%-kal emelkedett.
Az MNB 2005-ben jelölte ki maximális inflációs célként a 3%-ot, amelyet először 2013-ban sikerült elérni. 2015-ben – válaszul az akkor túlzottan alacsonynak vélt éves inflációra – a jegybank újrafogalmazta a célt, és alsó-felső sávértékeket is megadott. A jelenleg érvényes meghatározás szerint tehát a magyar forint inflációjának célsávja 3% ± 1%.
A hetvenes évek közepe óta 2013 és 2020 között fordult elő huzamosabb ideig 2–4%-os infláció Magyarországon.
Ha a tavalyi évet értékeljük, ki kell emelnünk, hogy az év elején még jóval nagyobb inflációt várt mindenki. A 2023. szeptemberi MNB-inflációs jelentés – amelynek alapján a 2024-es költségvetést tervezték, és például a nyugdíjemelés mértékét is meghatározták – még 4–6%-os éves inflációt vetített előre 2024-re.
Ezért is született az a döntés, hogy a kormány tavaly 6%-kal emelje a nyugdíjakat. Emellett ennek ismeretében született meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) határozata a minimálbér 15%-os és a garantált bérminimum 10%-os növeléséről.
Jelenleg még csak a január–októberi kereseti adatok állnak rendelkezésünkre. Az év első tíz hónapjában 13,6%-kal nőtt a bruttó átlagkereset. Hasonló, esetleg kissé alacsonyabb érték várható éves átlagban is. (Azért lehet alacsonyabb az éves átlag, mert 2023 decemberétől emeltük a minimálbért, így a decemberi „bázis” magasabb, mint az év korábbi hónapjaiban volt.)
Biztosnak látszik, hogy a tavalyi reálkereset-növekedés megközelíti a 10%-ot, 9% fölött lesz. Ezzel 1992 óta a harmadik legnagyobb reálkereset-növekedést sikerült elérnünk (a legnagyobb 2002-ben 12,3% volt, a második 2017-ben 10,3%).
Ha a 2024-es átlagkereseteket a 2019-es szinthez viszonyítjuk, a polikrízises időszak ellenére is ötödével, azaz 20%-kal nőttek reálértékben. Ez azt jelenti, hogy ennyivel többet tudunk vásárolni, mint 2019-ben, a Covid előtti „utolsó békeévben”.
A decemberi inflációs adatunk ugyan kissé magasabb lett az év előző hónapjaiban megszokottnál, de erre számítottunk, főként a bázishatás miatt. A következő hónapokban a decemberi értékhez képest alacsonyabb adatok várhatók.
Az MNB a legutóbbi, decemberi inflációs jelentésében 3,3–4,1%-os inflációt valószínűsít idénre, tehát az áremelkedés éves üteme várhatóan tovább mérséklődik.
Az Európai Unióban jelenleg csupán az eurozóna 20 országának decemberi inflációs adatai ismertek. Az eurozóna 2024-ben 2,4%-os inflációt szenvedett el, ami meghaladja a kívánatos szintet, hiszen az eurozóna esetében a cél az, hogy 2% alatt tartsák a fogyasztói árak emelkedését. Az eurozóna 2020 óta nem tudott visszatérni a célsávjába.
A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Forrás: Mandiner / A címlapfotó illusztráció: Tények archív
