Brüsszel idén is számtalan ügyben támadta meg Magyarországot. Az EU vezető testületei – Magyarország szuverenitását figyelmen kívül hagyva – ma már szinte minden téren meg kívánják határozni, miként járjon el a demokratikusan megválasztott Orbán-kormány. A Magyarország elleni brüsszeli támadásokban meghatározó szereplő az Európai Bizottság, amelynek elnöke, Ursula von der Leyen korábban egy Pfizer-vakcinabeszerzéssel kapcsolatos korrupciós botrányba keveredett. Amit utóbb eltussoltak – írta a Magyar Nemzet.
A lap cikkében kifejtette, hogy Brüsszel többek között a gyermekvédelmi törvény, a rezsicsökkentés, a kamatstop és az extraprofitadó eltörlését, valamint a migránsok kötelező elosztásával és a migránsgettók létrahozásával járó új migrációs paktum elfogadását követeli a kormánytól.
Mindemellett az EU azt is elvárja, hogy Magyarország pluszbefizetésekkel finanszírozza az Ukrajnának szánt újabb 50 milliárd eurós pénzügyi csomagot, hagyja jóvá a fegyverszállításokat, engedje be a génmódosított és tiltott szerekkel kezelt ukrán gabonát, valamint feltétel nélkül támogassa az egyébként háborúban álló ország európai uniós csatlakozását.
A Magyarország elleni brüsszeli támadásokban az Európai Bizottság is élen jár, melynek elnöke, Ursula von der Leyen korábban egy Pfizer-vakcinabeszerzéssel kapcsolatos korrupciós botrányba keveredett.
Sms-ek és eurómilliárdok
Súlyos korrupciós botrány Ursula von der Leyen körül – ezzel a címmel írt cikket egy éve az Origó az Európai Bizottság vakcinabeszerzési botrányáról, melynek a testület elnöke az egyik főszereplője. Ursula von der Leyen 2021 márciusában előzetes tárgyalásokat folytatott a Pfizer vezetőjével a koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről és gyakorlatilag sms-ben egyeztetett a részletekről a gyógyszeripari óriás vezérigazgatójával, Albert Bourlával. A mintegy 35 milliárd eurós üzlet kapcsán 2022 januárjában vizsgálat is indult, de az Európai Bizottság elnökének stábja nem találta meg a kérdéses sms-eket.
Jourová, a védangyal
Az uniós ombudsman arra jutott, hogy Von der Leyenék szándékosan hátráltatták a munkáját, amikor azt állították, semmiféle szöveges üzenetet nem találtak a bizottsági elnök és Bourla között. Később kiderült, hogy állítólag csak a belső dokumentum-nyilvántartást tekintették át, az sms-eket nem, mondván, azok túlságosan „rövid életűek”, ezért nem tartoznak a szakpolitikával kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozó uniós jogszabály hatálya alá.
A Politico beszámolója szerint a korábban szintén korrupcióval gyanúsított magyarellenes uniós biztos, Vera Jourová is az sms-esek „rövid életű, múlandó jellegével” védte Von der Leyent.
Emily O’Reilly ombudsman álláspontja szerint viszont a bizottság tagjainak viselkedése nem felelt meg az uniós szabályok által megkövetelt átláthatóságnak, és meg sem próbáltak átfogó kutatást végezni az ügyben.