Hollik: elkerülhetetlen a kereszténység és a liberalizmus szellemi harcának megvívása

A politikus a Szent István Intézet A következő ezer évért című konferenciáján arról beszélt, hogy a kereszténység Európa közösségszervező identitása nem csupán volt, "hanem ma is az", és a kontinens identitásválságának éppen a kereszténység jelenti a megoldását.

Történelmi tapasztalat - jelentette ki -, hogy Európában demokratikus rendszer csak addig működött és tudott sikeres lenni, amíg a bibliai emberképen alapult.

Amint eltávolították ettől, megszűnt a demokrácia, aztán előbb-vagy utóbb, mint a kommunizmus, az egész rendszer összeomlott - mutatott rá, azt is kiemelve, hogy ez a "társadalmi kísérletezgetés" több mint százmillió ember halálát okozta. Mint kiemelte, e bukott rendszereket "működtető, éltető" ideológiák ma is velünk vannak, sőt - mutatott rá - "a liberalizmusba bugyolált marxizmus ma is nyugat-európai fősodort jelenti".

Hollik István szerint fel kell tenni azt a kérdést, hogy a kereszténység és ez a liberális gondolkodás békésen megfér-e egymás mellett. "Itt egy szellemi természetű küzdelem elkerülhetetlen", mert a két világnézet alapállításai gyökeresen ellentmondanak egymásnak - hangoztatta arra is kitérve, hogy "ezt az ütközetet meg kell vívni". Ezen a ponton Hollik István a Szent István Intézet küldetésének nevezte, hogy minden magyar keresztény ember egyéni felelősségére is felhívja a figyelmet ebben a kérdésben.

Úgy vélte, mintha Brüsszelben az európai küldetés hiánya és az identitásválság nyomán a szakpolitikákba menekülnének, így a valódi kérdéseket fel sem lehet tenni. "Ez is rámutat arra, hogy Európában gond van és a kereszténységet meg kell védeni" - hangoztatta.

Köszöntője után bemutatták a Miniszterelnökség által készített, az egyházak társadalmi szerepvállalására figyelmet felhívő rövid videót is.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke a keresztény emberkép és erkölcs jelenéről és jövőjéről szóló előadásában egyebek mellett arról beszélt, hogy a keresztény emberképét az Istenbe vetett hit alapozza meg, erkölcsisége pedig szoros kapcsolatban áll az istenképpel. A püspök Faludy György költő-írót is idézve azt mondta, hogy a hit ad tartós alapot az ember erkölcsiségének. Szólt arról is, hogy az Isten előtti felelősség hiánya az ember iránti tiszteletet is aláásta, utóbbi pedig olyan mértékben meggyengült, hogy sokan sem saját, sem mások életét nem tisztelik. Erre példaként hozta fel a többi között az abortuszt, az eutanáziát, az eugenetikai beavatkozásokat.

Az MKPK elnöke a lelkiismeret kérdését, továbbá Kopp Mária orvos, pszichológus társadalmi értékvesztés terminusát is érintve élesen kritizálta a liberalizmus "minden tekintélyt leromboló" viszonyulását, majd a jövőre vonatkozva azt sürgette, hogy szükség van a hívők és a nem hívők összefogására, mert annak hiányában a társadalmi feszültségek akár robbanáshoz is vezethetnek. Veres András ennek alapjának egymás emberi méltóságának elismerését és a toleranciát nevezte.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról beszélt, a marxizmus "minket félszáz évre rabbá tett"," de kísérleteit kudarcba fulllasztottuk (...) ebbe aztán belebukott".

De mire keleten legyőztük, nyugaton már átvette az uralmat, ezért ma olyan, magát progresszívnek tartó, nyugati vezető réteggel állunk szemben, amely egyszerre marxista és amerikanizált. Ateista, család- és házasságellenes, internacionalista, materialista, és a haszonmaximalizálás érdekében zárójelbe tett erkölcsöt folyamatos moralizálással próbálja kompenzálni - magyarázta.

Hozzátette: fontos tudatosítani, hogy "amivel a nyugat nálunk próbálkozik, ugyanaz a marxista ideológia, amit a 20. század második felében kiismertünk".

Meglátása szerint az EU-n belüli összecsapások "a marxista nyugat és a marxistátlanított kelet" között folynak. Európa keleti fele érdekelt az európai együttműködésben, de ragaszkodik nemzeti hagyományaihoz, és a szervesen illeszkedő közösségi és intézményi hálóhoz, ami társadalmait összetartja - jelentette ki.

A történész kiemelte: "mi a totális diktatúrák összes iskoláját kijártuk, azonnal felismerjük, az az egyneműsítési szándék, amivel szemben állunk, céljában totalitárius természetű, ezért nemet mondunk rá. A marxistákat egyszer már legyőztük, a totális diktatúrát történelem szemétdombjára vetettük, most is képesek leszünk rá" - mondta.

Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke előadásában arról beszélt, karitász, vagyis a szeretetszolgálat az egyház alapvető feladata. Mint mondta, a biblia tanítása szerint mindig oda kell figyelni az árvákra, özvegyekre és jövevényekre, ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, jövevények alatt "nem az asszír hadseregre gondoltak", hanem a bolyongó, vándorló idegenekre.

Balog Zoltán a migránsválsággal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolidaritásnak "koncentrikus körei vannak". Először azért a körért vagyunk elsősorban felelősek, akiket ránk bízott az isten, házastárs, család, az egyházam köre, nemzetemé, településemé, majd krisztus testének tagjai - sorolta.

Arról is beszélt, a keresztény alapú szociálpolitikának, "a cselekvő szeretetnek" - ami a kormányban is megtapasztalható - a lényege, hogy "kihozzák" a rászorulót a jelenlegi állapotából, újra a közösség értékes tagjává tegyék, ennek első lépése pedig a méltósága, önbecsülése helyreállítása.

Szólt arról is, hogy ismét majdnem minden második általános iskolás választotta a hittanoktatást, vagyis az egyház félmillió gyerekkel találkozik minden héten, ezzel kapcsolatban pedig az egyházak felelősségére is kitért.

MTI/Fotók: MTI/Máthé Zoltán