Ha lopni akarnának egy óvodafelújításból, pont így tennék

Három év telt azóta, hogy a Magyar Nemzet és a Hír TV nyilvánosságra hozta a kispesti hangfelvételeket, amelyeken Lackner Csaba akkori MSZP-s önkormányzati képviselő arról beszélt barátainak, hogy ő és párttársai milyen visszaéléseket követtek el az általuk irányított városrészben.

"Aki a kerületi politikában nem keresi meg az évi 100 milliót, az hülye" – mondta Lackner. Ugyanebben a beszélgetésben a módszert is körülírta: nem büdzséből veszik el a pénzt, azt külső vállalkozók segítségével csorgatják vissza.

A Nemzeti Nyomozó Irodához (NNI) számos feljelentés érkezett be 2019-ben és 2020-ban ezen ügyek kapcsán. Az egyik ilyen dokumentumcsomag a kispesti Százszorszép Óvoda felújításáról szól.

A fényképekkel, szakvéleménnyel és árajánlattal ellátott, hatósághoz beadott feljelentés felveti annak gyanúját, hogy a valós munkák és a papíron szereplők között több tízmillió forintos értékkülönbség lehetett.

Egymilliárd forint a Krinyón keresztül

"Tavaly felvettünk 1,2 milliárd forintnyi hitelt, de úgy, hogy nekünk 2017-ről volt majdnem 800 millió forint tartalékunk. Ez mind a Krinyón keresztül ment, senki nem sajnálta tőle" – fogalmazott Lackner Csaba az elhíresült hangfelvételeken.

A felek a hanganyag ezen részén Kránitz Krisztiánról beszélgettek, aki tudomásunk szerint a mai napig az MSZP politikusa, 2014 és 2019 között a párt önkormányzati képviselője volt Kispesten, egyszersmind az önkormányzat vagyonkezelő szervezetének igazgatója volt.

Az előbb említett egymilliárd forintból jutott a Táncsics Mihály utcai kispesti Százszorszép Óvoda felújítására is, amelyet a 2019-es választási kampányra időzítettek. A munkálatok 2019 júniusának elején kezdődtek, és azon év nyarán fejeződtek be, ősszel pedig birtokba vehették az intézményt a gyermekek és az óvodapedagógusok. A projektet az akkoriban Kránitz Krisztián által vezetett kispesti Vagyonkezelő Műszaki Szervezet írta ki.

Az óvoda ügyéről Dódity Gabriella fővárosi képviselő posztolt a Facebookon. A kispesti Fidesz–KDNP korábbi frakcióvezetője 2017-ben és 2018-ban több óvodát személyesen bejárt, így a korábbi képek is segítségére voltak abban, hogy képviselőtársaival feltárja a szóban forgó Százszorszép Óvoda kivitelezésének hiányosságait.

A nyertes ajánlat

Az óvoda renoválásának munkálatait a kispesti MSZP-s vezetésű önkormányzat udvari beszállítójának tartott cég nyerte el bruttó 180 millió forintért. A Pemárk Kft. számos ingatlant újított fel a 2019-es választás előtt a kerületben, köztük több olyan gyanús projektben is részt vett is, amely kísértetiesen hasonlít az alábbiakban bemutatott építkezésre.

A cég akkori ügyvezetője, Lakatos József nemcsak üzleti ügyekben kapcsolható Kránitz Krisztiánhoz. A vállalkozó ugyanabban a spanyolországi lakóparkban vett ingatlant Alicantéban, ahol Kránitz Krisztián nyaralója is található.

A közbeszerzés már eleve gyanús volt, ugyanis a Lakatos család rögtön három cégét is indította azon: a Pemárk Kft. mellett a szintén családi érdekeltségben lévő Lamipet Team Kft. és IMMO Szervíz Szolgáltató és Épületkezelő Kft. is adott be ajánlatot. Így aligha volt kérdéses, hogy ki fog nyerni, a pályázaton induló öt cég közül.

Az már csak hab a tortán, hogy érvénytelen ajánlat miatt az IMMO-t kizárták végül. Az öt cég szinte pontosan ugyanolyan árat ajánlott a munkákra, a legdrágább ajánlat nettó 142,1 millió forint, míg a legolcsóbb nettó 141,6 millió forint volt.

A munka a teljes óvodafelújításról szólt: az udvari játékok alatti gumiburkolat, az udvari kerítés cseréje és az óvoda teljes belső rendbetétele szerepelt benne.

A harmincmilliós kerítés

A Google Street View régi fotóin is látszik például egy fatörzs, amely belenőtt a kerítésbe, ám ezt a felújítás során sem távolították el, ami pontosan megmutatja, hogy milyen munkát végzett a Pemárk Kft. Az pedig szabad szemmel is megállapítható, hogy a kerítéselemeket nem cserélték ki, csupán a régi rácsokat mázolták át.

Mindez azért probléma, mert ezeket a munkákat tudomásunk szerint kifizette az önkormányzat a vállalkozónak.

A kerítés lábazata az egyik szakaszon hungarocellből készült, amelyre egy vékony betonréteget kentek, ami az átadás után azonnal elkezdett szétmállani. A kerítésfelújítást bruttó 30 millió forintért végezték el, amit a teljesítési igazolások szerint ki is fizetett az önkormányzat.

Lapunk úgy tudja: az NNI-hez érkezett feljelentésben szerepel egy árajánlat egy másik, komolyan vehető építőipari cégtől, akiktől ugyanazon munkák árazását kérték, mint amelyeket Lakatos József és a Pemárk is elvégzett.

A gazdasági társaság kalkulációja szerint a 2019. október végi árszintek alapján, harminc százalékos haszonkulccsal számolva a kerítésfelújítás bruttó 13 millió forintba került volna a Pemárk Kft.-nek kifizetett bruttó 30 millió helyett.

Hiányzó tételek

A közbeszerzés során nemcsak az esetenként silány munka szúr szemet, hanem az is, hogy olyan tételeket is elszámoltak, amelyeket a helyszínt bejárók nem találtak, és előfordulhat, hogy csak „papíron” léteznek.

Az udvaron elvileg kellene lennie egy 35 négyzetméteres „piramiskővel kirakott támfalnak”, ám ennek nyomát nem találták. Ez a tétel több mint kétmillió forintot kóstál. A Pemárk Kft. felszámolt közel két és fél millió forintot arra, hogy fa védőrácsokat rakjanak a radiátorokra, ám ezeket azóta sem szerelték fel.

A beszerzésben 11 gáztűzhely szerepelt, a helyszínen viszont a szemle során azzal szembesült a korábbi frakcióvezető, hogy a gázt kikötötték, villanytűzhelyen melegítették az ételt. Az eredetileg közel bruttó 2,8 millió forintos ipari mosogatógép helyett egy olyat helyeztek el a konyhában, amelynek értéke 2019-ben ennek a negyede volt.

Számos olyan további tétel van, amiből a beszerzésben szereplő márkájú és értékű áru helyett olcsóbbat szereztek be: WC-tartályok, mosó- és szárítógépek, szappanadagolók, tükrök és sajnos még sorolhatnánk. Olyan is előfordult, hogy az eredetileg előírt eszköz helyett kisebbet építettek be, például a mosdókagylóknál.

Összességében a feljelentésben szereplő, árajánlatot adó építőipari cég bruttó 117 millió forintért végezte volna el a teljes renoválást, míg Lakatos Józsefnek és a Pemárknak mindez bruttó 180 millió forintért sikerült.

A Nemzeti Nyomozó Iroda költségvetési csalás, vesztegetés, okirat-hamisítás és más gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt folytat nyomozást, lapunk tudomása szerint legalább 22 önkormányzati beruházás és adásvétel érintett a vizsgálatokban.

2020-ban a botrányok hatására a vagyonkezelőt ugyan bezárták és egy nagyobb szervezetbe integrálták feladatait, ez lett a Gazdasági Ellátó Szervezet, ám Kránitz Krisztián ennek az intézménynek a második embere lett.

Címlapfotó: Dódity Gabriella/Facebook