A régi kommunista családi örökség és a világnézeti azonosság Donáth Anna személyében folytonosságot biztosít az egykori internacionalista kommunisták és mai szellemi utódaik között.
A globális baloldali hálózat által kiszemelt új generációs politikus, a Momentum korábbi elnöke teljesen megfelel azoknak az elvárásoknak, amiket a dollárbaloldal elsősorban amerikai finanszírozói támasztanak.
Donáth elkötelezett internacionalista, holland férje van, az Európai Bizottságnál gyakornokoskodott, Amszterdamban is folytatott egyetemi tanulmányokat, dolgozott Soros György által támogatott NGO-ban is, nyíltan bevándorláspárti, LMBTQ-lobbista, és rendszeresen szavaz Magyarország érdekei ellen az Európai Parlamentben.
Mindez kiváló ajánlólevél azoknak, akik a nemzetállamok jelentéktelenítésével egy brüsszeli központú európai birodalom létrehozásán dolgoznak.
Az illegális kommunista mozgalomtól Rákosi titkárságáig
A Momentum egykori elnökének eddigi pályafutását és a Donáth család múltját behatóbban vizsgálva válik igazán érthetővé, hogy milyen motivációs tényezők irányítják a politikus pályafutását, illetve az is jól látható, miként próbálja befolyásolni a belpolitikai viszonyokat a globális hálózat.
Érdemes elsőként felidézni Donáthék régmúltját, visszatekintve egészen a Rákosi-korszakig. Donáth Anna olyan családból származik, amely generációk óta a baloldali elithez kötődik.
Nagyapja, Donáth Ferenc korán elkötelezte magát a marxista világnézetnek, Budapesten bekapcsolódott az egyetemi kommunista sejt munkájába, az 1932-es, tandíjreform-mozgalomnak álcázott megmozdulásnak az egyik vezetője volt, csakhamar pedig az egész fővárosi felsőoktatási kommunista csoport főszervezője lett.
Rajk László javaslatára 1934-ben „Kopasz” fedőnéven felvették az akkor földalatti, azaz illegális kommunista pártba.
Érdekes párhuzam Donáth Anna és Dobrev Klára családi hátterében, hogy Gyurcsány Ferenc feleségének nagyapja, Apró Antal szintén az illegális kommunista mozgalom tagjaként kezdte pályafutását, majd Budapest szovjet megszállása után, 1945-től mindketten bekapcsolódtak a Magyar Kommunista Párt (MKP) működésébe, és fontos szerepet töltöttek be a bolsevik típusú diktatúra kiépítésében.
Apró és Donáth 1949 és 1951 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjai is voltak. Donáth Ferenc 1948 januárjától egészen 1951 februárjáig Rákosi titkárságvezetőjeként a rettegett pártfőtitkár „szeme és füle” volt. Erről az időszakról később, 1967-ben úgy nyilatkozott: