Orbán Viktor miniszterelnök a múlt szombati évértékelőjében beszélt a kormány árstop politikájáról. Elmondta, az emelkedő inflációt a kormány nem nézte tétlenül, bevezette a négy stop politikáját, azaz az üzemanyagárstop mellett a rezsistopot, a kamatstopot és az élelmiszerárstopot.
A kamatstopon kívüli három intézkedés direkt módon hat az inflációra, ezért az esetükben jól számszerűsíthető hatásokat lehet mérni.
Rezsicsökkentés
A rezsicsökkentésnek köszönhetően a családok az elektromos áramot a földgázt, a távhő- és közmű szolgáltatást a piaci árnál érdemben alacsonyabb áron kapják. Mivel Magyarországon 2013 óta érvényes a rezsicsökkentett ár, így a számszerűsítésnél érdemes az európai uniós országok rezsiárainak egy évi emelkedéséből kiindulni. Ez alapján azt látjuk, hogy az unió átlagában 1-1,5 százalékponttal növelte éves alapon 2021 végén a rezsiárak emelkedése a teljes inflációt. Mivel Magyarországon a rezsitételek súlya (5,1 százalék) nem tér el érdemben az EU tapasztalt értéktől, így az unió átlagában mért hatás érvényesnek tekinthető Magyarországra is.
Üzemanyagár-stop
Az intézkedés nélkül jelenleg a háztartások 512 forint/liter áron tudnának benzint és 530 forint/liter áron tudnának gázolajat tankolni. Ez a jelenleg érvényes, maximalizált 480 forint/literes árakat 6,7 százalékkal (32 forinttal) illetve 10,4 százalékkal (50 forinttal) haladná meg. Az üzemanyag-fogyasztás súlya a fogyasztói kosárban 6 százalék, így a 7-10 százalékos áremelkedés hatására az infláció 0,4-0,5 százalékponttal lenne magasabb.