A magyarok elutasítják a hazai belpolitikába történő beavatkozást az Egyesült Államok részéről

Nemzetközi szerződés tiltja a belügyekbe történő diplomáciai beavatkozást

Kiindulópontként fontos hangsúlyozni, hogy a diplomáciai jog legfőbb forrása a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény, melyet hazánk és az Egyesült Államok egyaránt ratifikált. A szóban forgó egyezmény rögzíti, hogy megalkotásának célja „az országok közötti baráti kapcsolatok fejlesztéséhez” történő hozzájárulás, méghozzá a részes államok „alkotmányos és társadalmi berendezésének különbözőségére” való tekintet nélkül.

Az 1961. évi bécsi egyezmény a diplomaták kötelezettségeiről is rendelkezik. A jogszabály félreérthetetlenül kimondja, hogy a diplomáciai képviselet tagjainak (így a nagyköveteknek is) tartózkodniuk kell a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól, valamint – tetszőlegesen választott szervek és tisztségviselők helyett – a fogadó állam külügyminisztériumával kell intézniük minden hivatalos ügyet, amellyel a küldő állam a képviseletet megbízta.

A Századvég szerint megállapítható tehát, hogy a diplomáciai tevékenység folytatásának, a diplomáciai kapcsolatok vitelének évtizedek óta alkalmazott, világos szabályrendszere van, melynek követésére az egyezményben részes államok kötelezettséget vállaltak.

Az Egyesült Államok nem vállalhat szerepet a magyar belpolitikában

A kutatás alapján kijelenthető, hogy a magyar választók hazánk és az Egyesült Államok kapcsolatában határozottan elleneznek mindenfajta beavatkozási kísérletet a magyar belpolitikába. Ezzel szemben a diplomáciai szabályok betartásán alapuló, baráti viszony fenntartását támogatják elsöprő többségben. Ennek megfelelően a magyarok több mint háromnegyede (76 százaléka) gondolja úgy, hogy az Egyesült Államoknak a partneri, diplomáciai szabályokat tiszteletben tartó viszonyt kellene fenntartania Magyarországgal és tartózkodnia kellene az ország belügyeibe történő beavatkozástól.

Azoknak az aránya, akik indokoltnak tartják az USA aktív szerepvállalását a magyar belpolitikában, továbbá azt, hogy az Egyesült Államok – amennyiben szükségesnek ítéli – vonja kritika alá a magyar kormányt, 18 százalékra tehető.

Ehhez hasonlóan a válaszadók közel kétharmada (65 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy az USA nagykövetsége közvetlenül véleményt nyilvánítson magyar belpolitikai kérdésekben, míg 31 százalékuk helyeselné ezt.