A politikus emlékeztetett arra, hogy a kormány stratégiai döntésének köszönhetően Magyarország az Európai Unióban a leggyorsabb oltási kampányt tudta végrehajtani, és így Európában elsőként tudta újranyitni gazdaságát a koronavírus-járvány után.
Szijjártó Péter kiemelte: a magyar vállalatok hagyományosan sikeresek a Nyugat-Balkán országaiban. A magyar cégek nyugat-balkáni sikereihez szükséges kormányzati döntéseket pedig már meghozták - tette hozzá. Észak-Macedónia esetében ez azt jelenti, hogy a magyar Eximbank 115 millió eurós hitelkeretet biztosít magyar és észak-macedón vállalatok együttműködéséhez.
Emellett a stipi konzulátus megnyitásával is a gazdasági kapcsolatokat kívánják erősíteni - magyarázta a külgazdasági és külügyminiszter, hiszen Stip az ország hetedik legnagyobb és egyik legrégebbi városa, amely az ország keleti részén, kereskedelmi útvonalak csomópontjában fekszik, és komoly ipari központnak számít: a konzulátust pedig Danela Arszovszka, az észak-macedón kereskedelmi kamara elnöke vezeti.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés alapjai stabilak, a tavalyi évben például a válság ellenére 38 százalékkal tudták növelni a kétoldalú kereskedelmi forgalmat, és már az idei esztendő első négy hónapjában is 12 százalékos növekedést jegyeztek fel. A magyar vállalatok érdeklődnek a térség iránt, hiszen az észak-macedón üzleti fórumra tizenkét magyar cég képviselői kísérték el a külgazdasági és külügyminisztert - közölte.
Magyarország és Észak-Macedónia együttműködése különösen fontos Budapest számára - húzta alá Szijjártó Péter rámutatva, hogy Magyarországnak "nemzetbiztonsági és gazdasági érdeke is fűződik a Nyugat-Balkán európai uniós integrációjához".
"Ez az integrációs folyamat azonban sajnos fájdalmasan lassú. Az Európai Unió kezdi elveszíteni a hitelét a bővítési folyamat tekintetében, és sajnos reális lehet annak a veszélye, hogy Nagy-Britannia után az Európai Unió elveszítheti a Nyugat-Balkánt is, hogyha nem kapcsolunk eggyel magasabb sebességi fokozatba" - közölte a tárcavezető, majd arról biztosította a jelenlévőket, hogy Magyarország mindent megtesz a Nyugat-Balkán integrációs folyamatának a felgyorsításáért.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország számára fontos biztonsági kérdés is Észak-Macedónia megerősítése, az illegális migrációs nyomás ugyanis folyamatosan nő. Rámutatott, hogy Észak-Macedónia déli határán is hetente legalább 300 illegális határátlépést regisztrálnak, "ráadásul a NATO Afganisztánból történő kivonulása újabb illegális migrációs hullámokat indíthat meg Európa irányába". "Nekünk, európai embereknek az az érdekünk, hogy ezeket a migrációs hullámokat Európától a lehető legtávolabb állítsuk meg, és ezért mondom, hogy az európai integráció, a Nyugat-Balkán európai integrációja számunkra biztonsági kérdés is, mert csak egy erős Nyugat-Balkán, és azon belül egy erős Észak-Macedónia tudja megállítani a migrációs hullámot" - erősítette meg korábbi szavait a miniszter.
Bujar Osmani észak-macedón külügyminiszter a megnyitón közölte, a konzulátus, reményei szerint, nagy mértékben hozzájárul majd az ország keleti vidékeinek a gazdasági fejlesztéséhez.
MTI/A címlapfotó illusztráció