Szijjártó Péter ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a "brüsszeli intézmények és egyes nyugat-európai politikusok" által hangoztatott "felelőtlen nyilatkozatok" miatt, amelyek szerinte "meghívásként értékelhetők" azok számára, akik valamilyen okból készek megindulni Európa felé. Leszögezte, hogy most ráadásul nagyobb a veszély, mint 2015-ben volt, ugyanis nem csak dél, hanem kelet felől is fokozódik a migrációs nyomás, illetve a nyugat-balkáni útvonalon is jelentősen emelkedhetnek a számok, ha Afganisztánból megindulnak az emberek. Kitért arra is, hogy Afganisztánban már most négymillió belső menekült él, akik minden bizonnyal el kívánják hagyni a dél-ázsiai országot.
Óvatosnak kell lennünk a nyilatkozatokkal, a kötelező kvótákat véglegesen el kell vetni, és nem szabad hazájuk elhagyására bátorítani az embereket - összegzett. A miniszter azon véleményének is hangot adott, hogy az EU migrációs politikája csak akkor lehet sikeres, ha megfelelően együtt tud működni a szomszédos országokkal. Példaként hozta fel, hogy bár Egyiptom hatékonyan védi a határait, az európai uniós blokk mégis visszatartja az országnak szánt 120 millió eurót bizonyos emberi jogok ügyek miatt. Emellett pedig olyan szankciókat is életben tart, amelyek miatt Kairó nem tud hozzájutni olyan technológiákhoz, amelyek még eredményesebbé tennék a határvédelmét.
"Őszintén szólva időnként nem tudom, hogy a brüsszeli bürokratáknak a migráció megállítása vagy annak további bátorítása-e áll szándékukban" - fogalmazott. Szijjártó Péter ezután kiemelte, hogy a bevándorláspolitikának nemzeti kompetenciában kell maradnia, ugyanis a tagállamoknak jogukban kell legyen eldönteni, hogy be kívánnak-e engedni másokat a területükre.
A nemzetközi jog világosan fogalmaz: ha valaki menekülésre kényszerül, akkor joga van ideiglenesen az első biztonságos országban maradni. Ahhoz azonban nincs joga, hogy békés, biztonságos országokon átkelve maga válassza ki az úti célját - hangsúlyozta.
MTI/címlapfotó: facebook.com/szijjarto.peter.official
