A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO informális külügyminiszteri szintű ülését követően kiemelte, hogy "sorosista, magyargyűlölő" lengyel kollégája, aki "az egyik legháborúpártibb politikus Európában" most "papagáj módjára ismételte el mindazokat a vádakat, amelyeket az ukrán lejárató kampány elemeiként az elmúlt napokban, az elmúlt hetekben hallhattunk".
"Természetesen a lengyel külügyminiszter vádjait határozottan visszautasítottam, és világossá tettem, hogy itt egy Magyarországgal szemben zajló lejárató kampányról van szó" - tudatta.
"Ukrajnában a magyarellenes propaganda folyamatosan erősödik, és látszik, hogy ezt a magyarellenes rágalomhadjáratot Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni, és világos, hogy mindez most azért zajlik, hogy ellehetetlenítsék a magyar emberek véleménynyilvánítását Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban" - tette hozzá.
"Ezért is kérek mindenkit, hogy vegyen részt a Voks 2025 szavazáson, s ne engedjük, hogy Brüsszelben, Varsóban vagy Kijevben dönthessenek a magyar emberek feje fölött Ukrajna európai uniós tagságáról" - folytatta.
Szijjártó Péter közölte, hogy a júniusi NATO-csúcstalálkozó előkészítéseként hosszasan vitáztak arról a javaslatról, amelynek értelmében a bruttó nemzeti termék (GDP) öt százalékára kellene emelni a tagok védelmi költségvetését.
Aláhúzta, hogy egyelőre a korábban előírt, kétszázalékos szintet is csak húsz tagállam érte el stablian a harminckettő közül, de ettől függetlenül jogos egy újabb célkitűzés meghatározása, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt években sok szövetséges átadta a fegyverarzenálja egy jelentős részét Ukrajnának, így a NATO védelmi képességei összességében rendkívül meggyengültek.