Plágium-ügy
2013-ban a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy politikai plágium gyanúját kelti, hogy az Együtt 2014 választási mozgalom napokban nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetének nagy része szó szerinti átvétele a második Gyurcsány-kormány idején, 2006 júniusában a Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter által készített tervezetnek. Összehasonlítva a két anyagot kiderült: rengeteg szó szerint átvett paragrafus, bekezdés található Bajnaiék koncepciójában. Az egy-egy szavas eltérések is sokszor csupán jelképesek: például az egyik tervezetben „személyek”, a másikban „jogalanyok” kifejezés olvasható. A két koncepció közötti legfőbb különbség terjedelmi: Bajnaiék Egy új alkotmány lehetséges tervezete névre keresztelt irománya 39, Petrétei írása 75 oldalas.
Ahogy arról a HVG is akkoriban beszámolt, az Együtt 2014 alkotmánytervezetét Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter tette le az asztalra, amikor mások mellett fiával, az MSZP-t képviselő Bárándy Gergellyel tárgyalt néhány nappal ezelőtt.
Sem akkor, sem azóta nem jelezte senki az Együtt 2014 részéről, hogy az alkotmánytervezetük elkészítésében Petrétei József is közreműködött volna, vagy hogy engedélyt adott volna az általa írt szövegek szó szerinti átvételére. A lap becslése szerint Bajnaiék tervezetének körülbelül a 60-70 százaléka mutatott gyanús átfedést Petrétei munkájával.
Brókerügy, Portik-ügy
2005-ben a brókerügy kapcsán merült fel Bárándy Péter neve, amikor is önként feladta magát a magyar hatóságoknak Schönthal Henrik, akinek ügyvédjeként Bárándy támadások kereszttüzébe került, ezért visszalépni kényszerült. Schönthal ellen korábban nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, és önként tért haza az USA-ból; Schönthal offshore cégek rendelkezésre jogosult tagjaként dönthetett pénzekről, számlákról, és az akkor fölmerült gyanú szerint a Kulcsár Attila által elkövetett bűncselekményekből származó pénzeket ezeken az offshore cégeken keresztül utalták tovább – az ügyben akkor szintén gyanúsított – két szír állampolgárnak. Schönthalt összesen 6 milliárd 200 millió forint eltüntetésében való közreműködéssel gyanúsították, a védelmét pedig úgy vállalta el Bárándy Péter, hogy annak idején – a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztereként – nem írta alá Schönthal elfogatóparancsát. Kevesen tudják, de Schönthal Henrik 1960-tól az ötvenhatos nemzeti forradalmat szovjet segítséggel vérbefojtó Kádár-rezsim egyik kiszolgálójaként, a magyar állambiztonsági szolgálat ügynöke is volt.
Jogászok világos álláspontja szerint – a szakmai-etikai nézőpontot időről időre sutba vágó – Bárándy azért is súlyosan hibázott, amikor elvállalta Schönthal védelmét, mert bár az ügyvédek nagy szabadsággal vállalhatnak el ügyeket, jogilag is visszás, hogy egy ügyvéd védőjévé váljon annak a gyanúsítottnak, akinek korábban elvileg „üldözője” volt, de akinek kiadatását nem írta alá. Bárándy Péter tagadni kezdte az összeférhetetlenségét, végül azonban úgy próbált kimenekülni a botrányos történetből, hogy lemondott Schönthal védelméről.
A 2000-es évek elején a Portik Tamás nevével szorosan összefonódó Fenyő-gyilkosság körüli ügyeskedésekkel, machinációkkal kapcsolatban is fölbukkant Bárándy Péter akkor hivatalban lévő igazságügy-miniszter neve. 2002 végén ugyanis arról cikkezett a sajtó, hogy vádalkut kötne a rendőrséggel Portik, az Energol Rt. akkor már évek óta bujkáló korábbi külkereskedelmi igazgatója azért, hogy az addigra már lezárt olajszőkítési ügyben várható büntetése alól valamiképpen mentesüljön. Cserébe az 1995 és 1998 között brutálisan meggyilkolt vállalkozók – Fenyő János, Seress Zoltán, Boros Tamás, Prisztás József és mások.
Bárándy Péter a 2010-es kormányváltás óta sem tud leállni a szakmai ámokfutással.
2011-ben az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy az új Alaptörvény szerinte nem egyértelmű, ezzel pedig veszélyezteti a jogbiztonságot.
Az ügyvéd különös beadványában – a hatályos alkotmányból következő jogbiztonság és normavilágosság követelményére utalva – azt is kérte az alkotmánybíráktól, hogy semmisítsék meg azt a passzust is, amely szerint a bíráknak az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezniük, hogy azok „a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak” – ezzel a Medgyessy-kormány tagjaként már leszerepelt igazságügyminiszter lényegében pont saját maga igyekezett viszonylagossá tenni a jogbiztonság alapjait.
Tíz évvel később, 2021-ben egyenesen odáig jutott a most a jogállamért, joguralomért harcba szálló Márki-Zay Péter mellé állt Bárándy Péter, hogy egy esetleges baloldali választási győzelmük után „a jogállam újratervezésére” lesz majd szükség, amit még abban az esetben is szükséges végrehajtani, ha nem rendelkeznek az ehhez szükséges alkotmányozó, azaz kétharmados országgyűlési többséggel. Bárándy úgy tett erre utaló különös kijelentéseket, hogy szerinte ebben a folyamatban az EU sem jelentene majd akadályt.
Legutóbb Horváth Lóránt ügyvéd, többek mellett Bárándy Péterrel az oldalán az ATV-ben jelentette be, hogy Ügyvédkör néven kívánják befolyásolni a közéletet, például céljuk, hogy "szerepet játszunk a független, a tisztességes, méltányos, az alkotmányos követelményeknek és az európai jogrendnek megfelelő igazságszolgáltatás fenntartásában."
