A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy melegellenes-e a parlamentben kedden megszavazott, pedofilokkal kapcsolatos törvény, úgy reagált: először is legyenek annyiban megengedők, hogy ebben leginkább a melegek véleménye számít. "Nekünk nem tűnik annak. Valamilyen okból nekik annak tűnik." - tette hozzá.
Szerinte a melegeknek érdemes elolvasniuk a törvényt, és ha ezt megteszik, akkor az első dolog, ami feltűnik majd nekik, hogy a 18 év fölöttiekre nem vonatkozik, a felnőtt emberek úgy élnek ahogy akarnak, de a gyerekeklet védeni kell. Megjegyezte: nem is akarnak olyan hasonló jogszabályt elfogadni, amely a 18 év felettiekre vonatkozik. Szerinte, ha a meleg közösség tagjai tovább olvassák a törvényt, akkor azt is látni fogják, hogy a kiindulópontja az: a gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülőkre tartozik, és ezt semmilyen intézmény nem veheti el.
"Az nem fordulhat elő Magyarországon, hogy egy szülő egyszer csak azzal szembesül, hogy neki van egy elgondolása a saját gyermeke helyes szexuális neveléséről, és egyszer csak azt tapasztalja, hogy az iskolában valami mást mondanak a gyereknek vagy más történik. Mert ez a gyerek a szülőé, nem az iskoláé, nem az államé" - hangsúlyozta. Úgy folytatta: az államnak ugyan van gyermekvédelmi kötelezettsége, de a gyerek "mégis az apjáé és az anyjáé", tehát ők döntenek a neveléséről.
Szerinte ezen az alapon áll a törvény, amely azt mondja, hogy meg kell teremteni a lehetőséget, hogy valóban a szülő dönthessen ezekről a kérdésekről, illetve az iskolai szexuális nevelésnek a korlátait nagyon világosan fel kell állítani, a szülő jogait garantálni kell, és meg kell védeni a kiskorú gyermekeket attól, hogy olyan tartalmak legyenek elérhetők a számukra bármilyen felületen, amelyek egyébként ellentétesek azzal a nevelési elgondolással, amely szerint a szüleik őket nevelik. A kormányfő kérdésre válaszolva azt mondta: Brüsszel szerinte nem talál majd olyan szempontot, amely alapján kötelezettségszegési eljárást indíthat az ügyben.
Orbán Viktor - gazdasági kérdésekre áttérve - az európai uniós minimumadó tervét úgy értékelte: Magyarország nemzeti érdeke, hogy ne fogadjon el kívülről ráerőltetett adószabályokat. A mostani gazdasági növekedés, az előttünk álló siker kiindulópontja az az adórendszer, amely Magyarországot versenyképessé teszi; a rendszer megváltoztatása, az adóemelés életszínvonal-csökkenést eredményezne - fejtette ki.
Az adóemelés a magyar gazdaság számára méreg - hangsúlyozta.
A kormányfő leszögezte, most nem a tartalékolás, hanem a helyreállítás időszaka jön.
A következő évet az ország és a családok "visszaerősítésére" kell használni - jelentette ki. Most nem tartalékolni kell, hanem oda kell adni a 13. havi nyugdíj következő heti részét, most kell bevezetni a fiatalok adómentességét, és - ha a gazdasági növekedés eléri az 5,5 százalékot - visszaadni a befizetett adót, illetve meg kell megállapodni a vállalkozókkal a 200 ezer forintos minimálbér feltételeiről.
Hozzátette: az államadósságnak eközben vissza kell térnie a csökkenő pályára, de nem most van itt a radikális csökkentés időszaka.
A migrációval kapcsolatban jelezte: a jövő heti miniszterelnöki EU-s csúcson is téma lesz, mert óriási mértékben megnőtt a migrációs nyomás, és újra előkerült az a terv, hogy vegyék át a tagállamok a déliek által beengedett migránsokat.
Kijelentette: Magyarország ezt eddig is "sziklaszilárdan" ellenezte, mert a migrációt rossz dolognak tartja. A kormányfő szerint Magyarországnak négy migrációs védvonala van: keleti irányban Afganisztánban, déli irányban Malinál, a második védvonal a Földközi-tenger, illetve Törökország, a harmadik Szerbia déli határai, a negyedik pedig a szerb-magyar határ. Úgy értékelt: Magyarország nem csak egy közös NATO akcióban vállalt szerepet Afganisztánban, hanem ezzel a saját érdekeit is védte. Jelezte azt is: folyamatosan vizsgálják a katonai részvétel lehetőségét Maliban is. "Ott mi nem kalandozunk, nem illetéktelenül tűnünk föl a világ távoli pontjain, hanem a magyar nemzeti érdekeket védjük, különösképpen a migráció nézőpontjából érthető módon" - fogalmazott.