"Kévés György olyan maradandó életművet létrehozó építőművész volt, aki közéleti, művészetszervező tevékenységével is örökérvényűt teremtett. Életműve során mindvégig a társművészetek legjelentősebb képviselőivel alkotott. Mindezt kezdettől fogva hauszmanni ihletésű vállalkozói szemlélete hatotta át, ezáltal vált egész életében különutassá és egyedivé" - méltatták az MMA közleményében az elhunytat.
"Személyes presztízsét, közéleti tevékenységét, hazai és nemzetközi elismertségét egyaránt a magyar építőművészet szolgálatába állította az általa létrehozott és működtetett kulturális és művészeti egyesületen, az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületén (ÉMKE) keresztül" - idézték fel.
Kévés György 1935-ben született Ősiben. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán szerezte 1959-ben. 1959-1961 között az AGROTERV-ben és az ÉLTERV-ben dolgozott. 1961-1983-ig az Ipari Épülettervező Vállalat tervezője volt, ahol több középülettervet is készített. A FŐBER 1970. évi megbízására kidolgozott a hazai gyártóbázisra alapozva egy "könnyűszerkezetes rendszert", elsősorban iskola-, óvoda-, bölcsődeépítés céljaira.
1964 óta magánpraxist is folytatott feleségével, Földvári Éva építésszel. Ezen időszak jelentős alkotásai közé sorolhatók a Budán épült teraszházak. 1983-ban megalapította és 1985-ig igazgatta a Stúdió R építészeti tervezőirodát. 1987-1992 között KÁVA építésziroda, majd 1992-től a Kévés és Építésztársai Rt. igazgatója volt.
„Értelmileg és mentálisan is visszamaradott véglények” – Azahriah elmondta, mit gondol a Fidesz szavazóiról
Az nem derült ki, hogy a poszttal a közelgő koncertjeit akarja-e hirdetni vagy csak kedve támadt sértegetni a magyar...
