Márki-Zay szerint a magánosított egészségügy egyik előnye, hogy fűszoknyás lányok szolgálhatnak fel mohitót

A fizetős egészségügy ötlete nem új, hiába bukott bele 2010 előtt a baloldal a hasonló kezdeményezésekbe. Gyurcsány Ferencék ma is ragaszkodnak az üzleti alapú ellátások rendszeréhez és a privatizációhoz. És így természetesen jelöltje, Márki-Zay is azt szajkózza, amit főnöke mond és elvár.

Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a baloldal miniszterelnök-jelöltje az elmúlt hónapokban többször is szóba hozta, hogy hogyan alakítanák át az egészségügyet. Az egyik ilyen alkalom 2021. novemberében egy gárdonyi lakossági fórumra esett. Ekkor épp az Amerikai Egyesült Államokban működő rendszer előnyeit sorolta, amelyet saját példáján keresztül ismer és ami szerinte itthon is működhetne.

"Ha kell, akkor fűszoknyás lányok mojitót szolgálnak föl, hogyha ezt valakinek fedezi a biztosítása vagy a pénztárcája" – mondta Márki-Zay Péter példaként arra, hogy milyen előnyei lehetnek annak, ha bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat magánszolgáltatóknak szervezne ki az állam.

Mindeközben az amerikai egészügyi rendszer hátrányairól mintha elfelejtkezett volna, az ugyanis nem véletlen, hogy kevés beteg van az amerikai kórházakban. Ez nem a hatékony egészségügynek köszönhető elsősorban, hanem annak, hogy az ellátás megfizethetetlenül drága. Az amerikai egészségügy problémáit jól jelzik az olyan esetek, amikor egy bostoni nő lába súlyosan megsérült, és szinte könyörgött a járókelőknek, hogy azok ne hívjanak mentőt, mert nem fogja tudni kifizetni az ellátás költségeit. Az egészségbiztosítók még az olyan alapvető gyógyszereket, mint az asztma elleni inhalátor, vagy az inzulin, méregdrágán adják. Az amerikai rendszert jellemző hibáiról, furcsaságokról szinte vég nélkül lehetne írni, már csak azért is furcsa, hogy ezért az egészségügyi rendszerért rajong Márki-Zay Péter. A jelölt egyébként annyit hozzáfűzött: a több betegbiztosítós modell helyett az egy biztosítós modellt preferálja.

Az egészségügy magánosítása korábban az ultraliberális Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) programja volt, amivel Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként teljesen azonosult. Ebben az időben, a Medgyessy-Gyurcsány-kormányok alatt a kabinet kiárusította az országot, stratégiai ágazatokat adtak el külföldieknek, mint például az energetikai vállalatokat, illetve a közműcégeket, majd az új tulajdonosoknak szerződésben garantálták a profitot, amit azok kivittek az országból. Ez a sors várt az egészségügyre is, ami azonban, ahogy mondani szokták, kemény diónak bizonyult: a Fidesz mindent megtett, hogy megakadályozza a privatizációt, ugyanis ez azzal járt volna, hogy jelentősen drágul az egészségügyi ellátás. – Az egészség nem üzlet – hangzott akkor a Fidesz válasza, amely arról is beszélt, hogy a magánkézbe kerülő klinikák nem szeretetszolgálatok lennének, a tulajdonosaik pénzt akarnának keresni, ami biztosan megemeli a szolgáltatások díját. A Fidesz akkor megvédte a magyar egészségügyet az általa kezdeményezett szociális népszavazás elsöprő sikerével.

A baloldal azóta sem adta fel magánosítási terveit, a mai napig ragaszkodnak a "fizetős" egészségügy bevezetéséhez. Gyurcsány Ferenc 2016 áprilisában az ATV Egyenes beszéd című műsorában is azt bizonygatta, hogy milyen jó a fizetős egészségügy. A bukott miniszterelnök tavaly június 7-i parlamenti felszólalásában is kiállt korábbi egészségügyi tervei mellett, valóságos, progresszív, stratégiai reformnak nevezte azokat. A DK a saját programja szerint továbbra is fizetős egészségügyet akar, és átalakítaná a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítást. Az kapna jobb ellátást, aki többet fizet. A párt honlapján is elérhető programból is ez derül ki. Márki-Zay Péter ugyanezt a szemléletet képviseli, amikor drasztikus privatizációt, és üzleti alapú egészségügyet szorgalmaz.

Azt viszont szemérmesen elhallgatják, hogy a baloldali kormányok elhibázott gazdaságpolitikájuk oltárán feláldozták az egészségügyi ágazatot. 2006-ot követően GDP-arányosan az egészségügy a harmadik legnagyobb forráskivonást szenvedte el. A baloldal kormányzása alatt több mint 650 milliárd forintot vont ki az egészségügyből. A közvetlen betegellátásból megközelítőleg 250 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási Alapból pedig majdnem 400 milliárd forintot vettek el - írta meg az Origo. 

Fotók: origo