Különleges égi jelenséggel köszönt ránk a csillagászati nyár

A Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztet arra, hogy június 21-én a nyári napfordulóval kezdetét veszi a csillagászati nyár: a Föld északi félgömbjén az évnek ezen a napján a leghosszabb a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ezen a napon az Északi-sarktól és az északi sarkkörig egész nap a horizont felett marad a Nap, Magyarországon pedig nagyjából 16 órán át tart a nappal. Ezzel ellentétben a déli sarkkörön, illetve a Déli-sarkon ezen a napon teljes sötétség uralkodik.

Bár június 21-én a hosszan tartó nappal miatt későn sötétedik, érdemes megvárni, hiszen este 10 órakor gyönyörű együttállás alakul ki: a vékony holdsarló, a fényes Vénusz és a vöröses Mars egy tompaszögű háromszöget zárnak be, 5-5 fokra egymástól az égen.

- emelik ki a közleményben.

Mint hozzáteszik, ha június 21-én este sikerül derült ég alatt megfigyelni a Holdat, érdemes használni egy binokulárt is, hogy jól lehessen látni, amint a HD 76475 jelű csillag elhalad a holdsarló mögött. A belépés időpontja 21-én 22 óra 25 perckor, mindössze 8 fokkal a látóhatár fölött következik be. A kilépés szűk fél órával később, 22 óra 45 perckor történik meg, 6 fokos magasságban.

- áll a közleményen.

Június 24-én, a nyári napforduló után három nappal a Svábhegyi Csillagvizsgáló minden távcsöve és programja a Szent Iván-éj és a csillagászati nyár beköszöntének ünnepléséről szól. Az alkonyi égen láthatóvá válik az Esthajnalcsillag és a Mars párosa, a már távolabbra került dagadó holdsarló kráterei.

A fotó illusztráció: Facebook/Svábhegyi Csillagvizsgáló