Kémkedés előkészülete miatt is elítélték a volt jobbikos Kovács Bélát

A táblabíróság honlapján közölte: "az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva K. B. I. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki az Európai Unió intézményei elleni kémkedés előkészületének bűntettében is. A kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre, felfüggesztésének próbaidejét 5 évre", pénzbüntetését 1,2 millió forintra súlyosította.

Az elsőfokú bíróság az Európai Unió intézményei elleni kémkedésre vonatkozó tényállásban azt rögzítette, hogy Kovács Béla 2010. május 14-étől jobbikos EP-képviselőként az EU különböző feladatait ellátó bizottságaiban vállalt szerepet és rendszeres kapcsolatot tartott fenn egy orosz hivatásos hírszerző tiszttel. A találkozókon az orosz hírszerző az EU külpolitikájával és gazdaságpolitikájával összefüggő adatok megszerzését és átadását kérte tőle. Kovács Béla 2012 októbere és 2014 februárja között adatokat adott át egyebek mellett az Oroszországot érintő, az Európai Közösségekre kihatással lévő energetikai tárgyalások részleteiről, a világ legnagyobb földgázkitermelő cégével kapcsolatos uniós vizsgálatok hátteréről, Moldávia uniós csatlakozásának folyamatáról, az EU és Ukrajna, az EU és Belorusszia kapcsolatáról, a "Déli Áramlattal" kapcsolatos uniós álláspontról. Amikor az orosz hírszerző 2013 novemberében távozott Magyarországról, bemutatta utódját Kovács Bélának. A vádlott 2014. február 16-án informálta az új orosz hírszerzőt moszkvai útjáról, az Európai Unió aktualitásairól, a magyarországi belpolitikai helyzetről, a választásokról, valamint a paksi atomerőmű bővítéséről.

Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a vádlott a hírszerzőkkel folytatott kötetlen beszélgetésekben csupán a véleményét fogalmazta meg, ezért a bíróság felmentette Kovács Bélát a kémkedés vádja alól.

Kovács Béla (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Az elsőfokú bíróság a másik, költségvetési csalásra és magánokirat-hamisításra vonatkozó vádpontban bűnösnek találta Kovács Bélát. Azt állapította meg, hogy az Európai Parlament képviselői szakmai gyakorlatot biztosíthatnak a brüsszeli és strasbourgi plenáris ülések idején vagy a megválasztásuk szerinti országban végzett képviselői tevékenységeik során. Kovács Béla európai parlamenti képviselőként, azért, hogy az Európai Parlament döntéshozóját megtévessze és gyakornokainak az Európai Parlament költségvetéséből anyagi előnyt juttasson, 2012-2013-ban valótlan tartalmú megállapodásokat írt alá a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottal. Kovács Bélának valójában nem állt szándékában gyakornokként foglalkoztatni a három vádlottat, akik ezzel szintén tisztában voltak. Kovács Béla az Európai Parlament költségvetésének összesen 6 173 119 forint vagyoni hátrányt okozott.

Az elsőfokú bíróság 2020. szeptember 24-én kihirdetett ítéletében Kovács Bélát másfél év - három év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre és 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a gyakornokokat pedig három-három évre próbára bocsátotta és mindhármuk esetében vagyonelkobzást rendelt el a jogtalanul felvett összegekre vonatkozóan.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, a vádlottak és védőik elsődlegesen felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek.

Szerdán a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy Kovács Béla az orosz hírszerző tiszttel az EU energiapolitikájával összefüggésben nem nyilvános információkat és azokból levont következtetéseket is megosztott 2014 előtt. Ebből következően a 2014. február 16-ai találkozóra is a korábbi konspirált keretek közötti információátadás céljából került sor, de "nem nyert kétséget kizáró bizonyítást", hogy az orosz hírszerző tisztnek valóban adott át ilyen információt. Mindezekre tekintettel az ítélőtábla - a törvényszék álláspontjával szemben - megállapította, hogy az elsőrendű vádlott nem csupán véleményt, hanem a törvényi tényállás 2014. január 1-jei hatálybalépését követően releváns, az EU érdekeit sértő információkat is át akart adni az orosz hírszerzésnek. Ugyanakkor - az ügyészség álláspontjával szemben - az ítélőtábla rögzítette, hogy a büntető törvénykönyv e rendelkezésének hatályba lépése után a hírszerző tevékenység folytatása nem volt bizonyított, csupán az erre irányuló, büntetendő előkészület. Büntetőjogi felelősségének bővülése miatt tehát indokolt az elsőrendű vádlott büntetésének súlyosítása - mondta ki a táblabíróság.

Mivel az első- és a másodfokú bíróság a kémkedés ügyében eltérő döntést hozott, az eljárás harmadfokon a Kúrián folytatódik Kovács Béla és - a másik vádpont vonatkozásában - az egyik gyakornok ügyében, ugyanakkor két gyakornok esetében a vagyonelkobzás mellőzésével és kisebb pontosításokkal jogerőre emelkedett az ítélet.

MTI