Emlékeztetett arra, már a 2019-es algavirágzás is figyelmeztető jel volt, hogy mélyebb és összehangoltabb Balaton-kutatásra van szükség, amelyhez meg kell teremteni a forrást is.
A kutatás-fejlesztés fontos eleme lenne egy modern, naprakész monitoring rendszer kiépítése, valamint egy olyan közös adatbázis létrehozása, ahol minden kutató egy helyen és ingyen fér hozzá a témával kapcsolatos adatokhoz, eredményekhez - mondta.
Megjegyezte, hogy jelenleg több intézményben is foglalkoznak valamiféle Balaton-kutatással, és a kutatók álláspontja nem egységes azzal kapcsolatban, hogy lehet-e érdemben csökkenteni a Balaton foszforterhelését a roppant drága kotrásokkal. Az azonban nem lehet kérdés, hogy a Balatonba kívülről esetlegesen bekerülő foszforterhelést minél részletesebben mérni és csökkenteni kell - szögezte le.
A legsürgetőbbnek annak vizsgálatát nevezte, hogy a 35 éve létrehozott Kis-Balaton vízvédelmi rendszer be tudja-e még tölteni a funkcióját, vagy már annyi szerves anyaggal telítődött, ami nagyobb áradásoknál kockázatot jelenthet.
