Az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Bonnban a zászlóégetés után meg is dobálták kövekkel a zsinagógát. A kedd esti eset miatt három férfit őrizetbe vettek. A helyi rendőrség szerdai közleménye szerint az izraeli-palesztin konfliktus elmérgesedése miatti felindultsággal magyarázták tettüket.
Az ugyancsak észak-rajna-vesztfáliai Münsterben szintén kedd este, egy be nem jelentett tüntetésen égettek el egy izraeli zászlót a helyi zsinagóga előtt. A rendőrség szerdai közleménye szerint a megmozduláson nagyjából 15, "arab kinézetű" ember gyűlt össze, 13-at őrizetbe vettek. A gyülekezési jog megsértése miatt is eljárást indítottak ellenük.
A bűncselekményeket több parlamenti párt és társadalmi szervezet elítélte. Az ország legnagyobb pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) berlini székháza előtt a szolidaritás jeleként a német nemzeti és az EU-s zászló mellett kihelyezték az izraeli zászlót.
Az antiszemitizmus visszaszorítását szolgáló törekvések összehangolásával foglalkozó kormánymegbízott, Felix Klein egy szerdai nyilatkozatában kiemelte, hogy a közel-keleti feszültség erősödése miatt ismét megugorhat az antiszemita és Izrael-ellenes bűncselekmények száma. Erre reagálnia kell az egész társadalomnak, és különösen a rendőrségnek és az igazságszolgáltatásnak - mondta a szövetségi kormány megbízottja, aláhúzva, hogy Németország nem tűrheti a zsidóellenességet.
Németországban tavaly óta bűncselekmény a demonstrálók által hozott külföldi zászlók elégetése tüntetésen. Korábban csak a hivatalosan vagy a szokásjog alapján kihelyezett zászlók és egyéb nemzeti jelképek élveztek védelmet, vagyis csak a külképviseletek előtt, vagy például sporteseményen, nemzetközi konferencia helyszínén kihelyezett zászlók gyalázása volt büntetendő.
A szabályt éppen a legutóbbi, 2017-es Izrael-ellenes tüntetéshullámon történt zászlóégetések miatt módosították. Az ilyen bűncselekményért akár három év szabadságvesztés is kiszabható.
