Rigó Csaba Balázs a Magyar Nemzetnek elmondta: a legnagyobbak közé tartozó kiskereskedelmi bolthálózatoknál derült fény az árspekulációra.
Emlékeztetett, hogy a világjárvány miatt hozott korlátozások feloldása után a keresletet sokszor csak döcögve követte a gazdaság. A negatív kínálati sokk áremelkedéssel járt, és amikor már azt lehetett hinni, hogy ez a nyomás enyhül, kitört a háború, az energiaárak pedig szinte a csillagos égig repültek. A háború okozta sokk azonban idővel múlni kezdett, az energiaárak szelídültek, a forint erősödésnek indult már tavaly ősszel, a gazdasági kapcsolatok nagyobb része helyreállt. Minden adott volt az árcsökkentéshez, ez azonban idehaza mégsem következett be.
Átfogó vizsgálataiból a GVH arra a következtetésre jutott, hogy egyes nagy áruházláncok egyszerűen elszámolták magukat, ennek árát viszont a magyar fogyasztók fizették meg. Tapasztalataik alapján az feltételezhető, hogy egyes vállalkozások pesszimistán négyszáz forint feletti euróval és tartósan drága energiával kalkulálhattak, "áraikat pedig ezekhez az elképzelt brutális piaci viszonyokhoz igazíthatták" - ismertette.
A GVH elnöke megjegyezte: "lehet, hogy a kiskereskedelmi szereplők magatartása nélkül is Magyarországon lett volna a legmagasabb az élelmiszer-infláció, de hogy a mérték nem lett volna ilyen kiugró, az egészen bizonyos".