A jelenleg Moszkvában élő politikus - hasonlóan a másodfokú eljáráshoz - ezúttal sem volt jelen az ítélethirdetésen - írta a portál.
Kovács Béla 2010-ben lett a Jobbik európai parlamenti képviselője. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2014 áprilisában tett feljelentést, majd a Központi Nyomozó Főügyészség 2017-ben vádat emelt az Európai Unió intézményei elleni kémkedés, valamint költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt Kovács Béla ellen.
A vád lényege szerint a képviselő 2012 és 2014 között orosz hírszerzőknek adott át információkat azért, hogy bomlassza az EU intézményeit, kedvezzen az orosz érdekeknek. A magyar titkosszolgálatok figyelmét az keltette fel, hogy a képviselő konspiratív módon rendszeresen találkozott orosz diplomatákkal és havonta Moszkvába látogatott. A vádlott tagadta bűnösségét, védője felmentést, az ügyész letöltendő fegyházbüntetést kért. A politikus időközben kilépett a Jobbikból.
Az elsőfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék 2020 szeptemberében felmentette Kovács Bélát a kémkedés vádja alól, ugyanakkor költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt másfél év - három évre felfüggesztett - szabadságvesztéssel és 600 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.
A bíró a felmentő rendelkezés szóbeli indoklásában lényegében arról beszélt, hogy Kovács Béla tevékenysége csak formailag merítette ki a kémkedés fogalmát, tartalmilag nem. A képviselő csak nyilvános információkhoz jutott hozzá és azokat adta tovább.
Titoktartási kötelezettsége nem volt, tartótisztje sem kérte, hogy fürkésszen ki titkos információkat. Az elsőfokon eljárt bíró szerint Kovács Béla tevékenységével segítette ugyan az orosz érdekeket, de nem sértette az uniós érdekeket.
