Csodás égi jelenségek és együttállások várnak ránk idén

Az idén derült idő esetén szabad szemmel is számos különleges égi jelenség megfigyelhető lesz, ebből a legérdekesebb tízet a Svábhegyi Csillagvizsgáló pénteki közleménye összegzi.

Mint írták, részleges napfogyatkozást lehet majd látni, valamint naplementét a napsarlóval augusztus 12-én este. Spanyolországból teljes napfogyatkozást lehet majd megfigyelni, Magyarországon pedig a lenyugvó Nap fogyatkozásban levő narancssárga sarlóját lehet majd látni.

A részleges fogyatkozás Budapesten 19:22-kor kezdődik, és napnyugtára, 19:58-ra a Hold a napátmérő hetven százalékát takarja majd ki. Napsarlós napkelte vagy napnyugta legutóbb a 2003-as napfogyatkozáskor volt, legközelebb pedig 2039. június 21-én lesz. A jelenség biztonságos megfigyeléséhez napfogyatkozásnéző szemüveg, és teljesen kitakarásmentes nyugati látóhatár szükséges.

Ugyanezen az éjszakán, augusztus 12-ről 13-ra virradóan lesz megfigyelhető a Perseidák meteorraj éves maximuma. A csillaghullás során hajnalra óránként akár 70-80 meteor is látható lesz. A raj egyébként július 17. és augusztus 23. között aktív, tehát a gyakorisági maximum előtti és utáni néhány napban is lehetőség kínálkozik a hullócsillaglesre.

November 16-a hajnalban a Mars-Jupiter együttállása az év egyik legszebb és legkönnyebben megfigyelhető bolygóegyüttállásának ígérkezik idén. Aznap kora reggel, 5:40-kor a fényes fehér Jupiter fölött balra 1,2 fokkal látszik majd a halványabb vörös Mars, mindez 55 fokon a déli égbolton.

Június 9-én a két legfényesebb bolygó, a Jupiter és a Vénusz együttállására kerül sor. Az esti szürkületben, 21:20-kor a fényes fehér Vénusz és a kissé halványabb, szintén fehér Jupiter 1,6 fokra közelíti meg egymást.

Május 18-án este 21:45-kor a hat százalékosra fogyó holdsarló, a Vénusz és a Jupiter együttállása lesz megfigyelhető. A holdsarló ekkor 10 fokkal a látóhatár felett látszik majd, amelytől jobbra a halványabb Elnath csillag, balra pedig a fényes, csillagszerű Vénusz lesz látható. A Jupiter a Holdtól jóval magasabban, balra felfelé látszik majd.

Február 19-én kora este, 17:45-kor három bolygó és a mindössze öt százalékos holdsarló együttállására lehet számítani. A Vénusz fölött a Merkúr, fölötte a holdsarló, mellette balra pedig a Szaturnusz látszik majd. Távcsővel 18:30-kor még a Neptunusz is megfigyelhető lesz.

A Geminidák meteorraj maximuma december 14-én lesz, óránként akár 120 hullócsillagot is lehet majd látni. A Hold korán lenyugszik, így idén kivételesen kedvezők lesznek a körülmények a megfigyeléshez.

Részleges holdfogyatkozást augusztus 28-án hajnalban lehet majd látni 4:33-tól. Budapesten az 5:58-as holdnyugtakor a holdátmérő kilencven százalékát takarja ki a földárnyék. Bár alacsonyan fog látszani a Hold, a vöröses elsötétedés így is különleges élményt ígér.

A Fiastyúk és a holdsarló közeli együttállása július 11-én hajnalban várható, a novemberi kora reggeleken pedig a Mars, a Jupiter, a Regulus és a Hold együttállásainak különböző alakzatait lehet majd látni.

A csillagászok közleménye kiemeli, hogy az év legszebb égi jelenségei közül egyesek a városokból is jól látszanak majd, másokhoz kitakarásmentes horizont, a meteorzáporokhoz pedig fényszennyezésmentes égbolt is szükséges lesz.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló részletes blogbejegyzésben foglalkozik a jelenségekkel és a legszebb tíz jelenség mellett további érdekességeket is ismertet.

Nyitókép: Svábhegyi Csillagvizsgáló