Aranybányát csináltak a magyarok, már csak ide járnak szabadidejükben

Sokkal többet sportolnak a magyarok, mint 15 évvel ezelőtt, olyannyira, hogy vannak korosztályok, ahol az arányuk több mint a duplájára emelkedett. Szinte a teljes növekedés a testépítés-, fitnesz-, aerobik-, torna-, jóga- és pilates tevékenységeknél csapódott le.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) sport, testedzés kategóriában közölt számai alapján a korábbi évtizedekre jellemző stagnálás-lassú növekedés után 2010-ről 2025-re jelentősen megugrott a sportra szánt idő, illetve azok aránya, akik egy átlagos napon testedzést végeznek.

Kiderült, hogy 2024–2025-ben egy átlagos napon a magyarok 12,2 százaléka végzett testmozgást, ami hatalmas növekedés a 2010–2011-es felmérésben regisztrált 6,7 százalékhoz képest. A nőknél még nagyobb volt az ugrás: a tizenöt évvel ezelőtti 4 százalékról közel 11-re emelkedett a mutató.

Ezek az adatok azonban nem csengenek össze az elmúlt évek nemzetközi felméréseinek végeredményével.

Az EU rendszeresen méri a különböző tagállamok állampolgárainak sportolási szokásait, és ezekből rendre az jön ki, hogy a magyarok keveset, sőt egyre kevesebbet sportolnak. A legutóbbi, 2022-es kutatás szerint itthon az emberek 59 százaléka soha nem sportol, ami az egyik legrosszabb arány a közösségben. 

Miközben az ágazat ezermilliárdokhoz jutott a Fidesz 2010-es regnálása óta, ennek csak töredéke jutott arra a szabadidősportra, amelynek ténylegesen mérhető társadalmi és egészségi haszna lenne.

Az elmúlt másfél évtizedben hatalmasat bővült a hazai fitnesztermek látogatottsága.

A KSH tevékenységi körök alapján is közölt statisztikáiban látványosan megugrott a testedzési szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma az elmúlt 15 évben, pedig a koronavírus-járvány ebben a szektorban is jókora törést okozott. A pandémia idején ugyanis a fitnesztermeknek is zárva kellett tartaniuk.

Ennek ellenére:

• az ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma közel háromszorosára,
• az alkalmazottaké pedig bő másfélszeresére nőtt 2011 és 2023 között.

Az előző évtized elején a szektor vállalatainak összesített árbevétele nem érte el a 4 milliárd forintot, három évvel ezelőtt azonban már a 30 milliárdot is meghaladta, tavaly és tavalyelőtt már kifejezetten nagy nyereséggel működtek ezek a cégek.

A lap szerint a KSH adatai azon alapulnak, hogy az egyes cégek milyen tevékenységi kört (úgynevezett TEÁOR-számot) jelölnek meg saját maguknál, így előfordulhat, hogy egy-egy vállalat rossz információt ad meg, ez pedig torzíthatja az adatokat, ezért egy saját kutatást végzett, hogy kiszűrje ezt a hatást.

A 2011 és 2024 közötti időszak minden évére összegyűjtötte az aktuálisan 25 legnagyobb olyan céget, amely valóban testedzési szolgáltatást nyújtott. A bevételadatok összecsengtek a KSH számaival.

A 25 (mindenkori) legnagyobb szolgáltató együttes forgalma ebben a 13 évben 1,9 milliárd forintról 11 milliárd fölé emelkedett.

A szektor nyereségtermelő képessége azonban érdekesen alakult, 2011 és 2022 közötti időszakban ugyanis a top 25 szinte egyáltalán nem termelt profitot. Ebben persze a Covid is szerepet játszott, ez azonban 2023–2024-ben kezdett változni, tavalyelőtt már a bevétel minden tizedik forintja profitként is megmaradt.

A nyitókép illusztráció: Shutterstock