A magyar kultúra napja: Elképesztő számokat produkál a magyar kultúra

Január 22-én, a magyar kultúra napján az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzése rávilágított: a hazai kulturális élet nemcsak él, hanem soha nem látott lendületben van.

2025-ben a magyar kultúra nemzetközi reflektorfénybe került, miután Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kapott, ami jelentősen növelte a magyar irodalom iránti érdeklődést itthon és külföldön egyaránt.

Az Eurostat adatai szerint Magyarország 2018 óta GDP-arányosan az Európai Unió legtöbbet költő országa a kultúrára, miközben a múzeumok és színházak látogatottsága a járvány óta folyamatosan emelkedik. A KSH 2024-es adatai alapján a múzeumi látogatások lakosságarányosan az elmúlt évtizedek csúcsán járnak, a könyvkiadás pedig a 2023-as visszaesés után újra növekedésnek indult.

Nemzetközi összevetésben is kiemelkedő a magyar teljesítmény: miközben több nyugat-európai országban stagnál vagy csökken az érdeklődés a kulturális intézmények iránt, Magyarországon nő a látogatószám, különösen a külföldi turisták körében.

A Szépművészeti Múzeum 2023-ban bekerült a világ 100 leglátogatottabb múzeuma közé, a Munkácsy-kiállítás pedig 200 ezer feletti látogatószámot hozott. A vidéki intézmények közül a keszthelyi Festetics-kastély országos csúcstartó lett, míg a debreceni Déri Múzeum nemzetközi kiállításokon is képviselte Magyarországot.

A lendület 2026-ban sem törik meg: több száz milliárd forintos kulturális beruházások, intézményfelújítások és 15 százalékos béremelés vár a szektor 41 ezer dolgozójára. Az elemzés szerint mindez azt mutatja: a magyar kultúra nemcsak identitáskérdés, hanem gazdasági és turisztikai húzóerővé is vált.

A nyitókép illusztráció: MTI/Kiss Gábor