Emberi csontokkal élt vissza egy pécsi orvos és egy boncmester, fény derült sötét titkukra

A bíróság közleménye szerint az ügy elsőrendű vádlottja a pécsi fül-orr-gégészeti klinikát irányította a bűncselekmény elkövetésekor, másodrendű társa pedig boncmesterként dolgozott a patológián, ahol munkairányítói jogkörrel is bírt. Az ügy harmadrendű vádlottja adjunktus, fül-orr-gégész szakorvos, intézetigazgató-helyettes volt.

A klinika 2019 januárjában két napra, magyar és külföldi orvosok részére - sziklacsontfúrás gyakorlásának céljából - kurzust szervezett, melyet széles körben hirdettek meg.

A sziklacsont a koponyán a halánték egyik csontja, melyet orvostudományi egyetemi oktatási felhasználás végett holttestből kizárólag kórbonctani vizsgálat során és abban az esetben lehet eltávolítani, ha ellene az elhunyt életében nem tiltakozott.

A kurzuson az klinikaigazgató személyenként 3-3, holttestekből kivett sziklacsontot biztosított volna a résztvevőknek.

Az igazgató 2018. február környékén vállalta magára a sziklacsontok beszerzését, azokat pedig a másodrendű vádlott boncmesteren keresztül akarta beszerezni.

Az év során a patológiai intézetben elhelyezett, hamvasztás előtt álló holttestekből oktatási célból, folyamatosan, havi rendszerességgel legalább 15-20 sziklacsontot, valamint egy nyakszirtcsonttöredéket távolított el a boncmester, így 100 sziklacsontot az elsőrendű vádlott kérésére kifejezetten a kurzus megtartása céljából összegyűjtött. Utóbbiakért darabonként 2500 forintot kapott az elsőrendű vádlottól.

A fotó illusztráció: Shutterstock

A másodrendű vádlott - pontosan meg nem határozható, ám több esetben - három patológus szakorvos jelenlétében, az ő tudtukkal, az általuk végzett kórbonctani vizsgálat során távolította el a sziklacsontokat, míg az esetek többségében más patológusok tudta nélkül végezte a műveletet. Az előbbi esetben sem került azonban rögzítésre a boncjegyzőkönyvekben - a jogszabályok kötelező rendelkezése ellenére - a sziklacsontok eltávolítása.

Az ügy során összesen legalább 320 sziklacsontot távolítottak el a pécsi patológiai klinikán kórboncoláson átesett holttestekből, melyeket részben a másodrendű vádlott közreműködésével szállítottak át a fülklinikára, ahol azokat később a nyomozó hatóság lefoglalta.

Az ügy harmadrendű vádlottja oktatóként maga is végzett sziklacsontfúrást, külföldi tanulmányútra utazását megelőzően pedig nyolc sziklacsontot vett magához, hogy azokon a műtéti technikákat elsajátíthassa. A bizonyítási eljárás során nem lehetett megállapítani, hogy a harmadrendű vádlott milyen eljárásrendben és mikor beszerzett csontokat vett magához, így azt sem, hogy azok holttestekből történő eltávolítása során a kötelező jegyzőkönyvezés megtörtént-e.

A Pécsi Törvényszék az elsőrendű vádlottat emberi test tiltott felhasználása és folytatólagosan, közvetett tettesként elkövetett csalás, a másodrendű vádlottat emberi test tiltott felhasználása miatt mondta ki bűnösnek, és ezért az elsőrendű vádlottat 1 év 8 hónap, a másodrendű vádlottat 1 év 6 hónapfelfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, velük szemben pénzbüntetést szabott ki. A harmadrendű vádlottat felmentették. A bíróság az első- és másodrendű vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól - előzetes mentesítésben részesítette.

Az ítélet nem jogerős, mivel az elsőrendű vádlott és védője teljeskörű felmentés érdekében jelentett be fellebbezést, az ügyész és a másodrendű vádlott védője a jogorvoslati nyilatkozat megtételére három napot tartott fenn. A tárgyalási jelenlét jogáról korábban lemondott másod- és harmadrendű vádlott a kézbesítést követően jogosult jogorvoslati nyilatkozatot tenni.

Forrás: MTI