Jó úton a tanulók pénzügyi műveltségének fejlesztése

Az Oktatási Hivatal és a Pénziránytű Alapítvány együttműködésében elkészült a 2022-es PISA vizsgálat pénzügyi műveltség mérésének magyar jelentése. Az eredmények alapján közel minden harmadik magyar diák kifejezetten magas pénzügyi műveltséggel, a hazai tanulók 81,7 százaléka a társadalmi szempontból elvárható vagy annál magasabb szintű pénzügyi képességekkel rendelkezik. A ma megjelent elemzés rávilágított, hogy bár több szempontból kiemelkedő a magyar diákok pénzügyi magatartása, a folyamatosan változó pénzügyi környezetben továbbra is nagy szükség van a célirányos iskolai szemléletformálásra.

A PISA 2012 óta negyedik alkalommal vizsgálta a pénzügyi műveltség szintjét a 15 éves diákok körében. Magyarország először csatlakozott a PISA 2022-ben 20 országra kiterjedő pénzügyi műveltségi moduljához, amely azt értékeli, hogy a 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek a jelenlegi és jövőbeli sikeres pénzügyi döntéseik meghozatalához szükséges készségekkel.

A magyar diákok által elért átlagpontszám 492, amely meghaladja a mérésben részt vevő 20 ország 475 pontos átlagát.

A PISA mérés vizsgálta, hogy milyen jellegű pénzügyi problémák megoldására képesek a tanulók. A 15 éves magyar diákok közel 30 százaléka tudja, érti és helyesen alkalmazza például a bankszámlavezetéssel kapcsolatos ismereteit vagy a kamatoskamat-számítást, pénzügyi döntéseiben figyelembe veszi azok hosszabb távú következményeit, és sokan közülük rendelkeznek az előrelátás és előretervezés képességeivel is.

A magyar tanulók 81,7 százaléka képes legalább azonosítani a leggyakoribb pénzügyi termékeket és kifejezéseket, ismeri a mindennapi életben előforduló pénzügyi dokumentumok célját, és egyszerű számítási műveleteket is képes alkalmazni ismerős pénzügyi helyzetekben.

A fotó illusztráció (MTI)

Azok a diákok, akiket saját bevallásuk szerint jobban érdekelnek a pénzügyek, illetve nagyobb pénzügyi önbizalommal rendelkeznek, magasabb pontszámot értek el az ismeretek mérésekor. A jól teljesítő magyar diákok magabiztossága a pénzkezelésben kiemelkedőnek bizonyult (93,3%). A pénzügyi önbizalom kialakításában is jelentős szerepet játszott, ha a tanuló rendelkezett pénzügyi termékekkel, és tapasztalatot szerzett azok használatában. Például 28 ponttal magasabb pontszámot értek el azok a magyar diákok, akik rendelkeztek bankszámlával, mint azok a diákok, akik nem.

Figyelemreméltó nemzetközi és magyar viszonylatban viszont az is, hogy sok gyengén teljesítő gondolja úgy magáról, hogy tudja, hogyan kell kezelnie a pénzét, az ő pénzügyi műveltségük fejlesztése a jövőbeni döntéseik szempontjából különösen fontos lehet.

A megtakarítási magatartásról sokatmondó eredmény, hogy a magyar diákok spórolási hajlandósága igen magas (92% feletti), ugyanakkor ez jellemzően készpénzben történik: a 15 éves magyar diákok mindössze 44,1%-a tett félre bankszámlán a felmérést megelőző egy évben.

A magyar diákok költésekkel kapcsolatos magatartása is a résztvevők átlagánál kedvezőbb képet mutat: a legkiemelkedőbb eredmény ezen a téren, hogy 96%-uk nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben legalább egyszer ellenőrizte, mennyi pénze van (ezt csak a holland és dán diákok jelölték nagyobb arányban).

A PISA mérés vizsgálta az eredmények hátterét is, és nemzetközi szinten is kimutatta, hogy azok a diákok, akik otthon beszélgetnek a szüleikkel a pénzügyekről, önálló döntési lehetőséget kapnak a pénzzel való gazdálkodásra, illetve hozzáférnek a pénzügyi termékekhez, lényegesen jobb eredményt értek el.

A mérés rámutatott az iskolai pénzügyi nevelés fontosságára is, amely a családi háttérből adódó hiányosságokat kompenzálhatja, az abból fakadó egyenlőtlenségeket sikeresen mérsékelheti. A magyar diákok a résztvevő országok átlagát meghaladó mértékben találkoztak pénzügyi fogalmakkal a tanórákon: például a bankkártyáról, a vállalkozó fogalmáról és a munkabérről 10-ből 9 diák tanult, és kétharmaduk említette, hogy az iskolában foglalkoztak a pénz szerepével, illetve olyan, a tudatos fogyasztói magatartáshoz elengedhetetlen témakörökkel, mint a szükségletek és igények közötti különbség, vagy a boltok vásárlásösztönző eszközeinek felismerése és kezelése.

Az eredmények részletes vizsgálata azt mutatja, hogy a magyar diákok pénzügyi műveltsége jól megállja a helyét a nemzetközi mezőnyben. Magyarországon a pénzügyi tudatosság fejlesztése általános és középiskolában is elsősorban tantárgyakba integrálva valósul meg. A mérés idején jellemzően a matematika, földrajz, történelem tantárgyak, valamint a technikumok 10. évfolyamán kötelező pénzügyi és vállalkozói ismeretek tantárgy keretében találkozhattak pénzügyi ismeretekkel a tanulók. A 2015 óta folyamatosan zajló fejlesztéseknek köszönhetően ma már évente több mint 700 ezer ingyenes kiadvány, köztük matematika munkafüzetek, az állampolgári ismeretek tantárgy 8. és 12. évfolyamos tankönyvei, illetve az ezekhez a Pénziránytű Alapítvány által kidolgozott Állampolgárok pénzügyei című tematikus munkafüzetek is tartalmaznak praktikus pénzügyi ismereteket. Emellett a pénzügyi műveltség hatékony iskolai fejlesztésének lehetőségét szolgálják a Pénziránytű Alapítvány ingyenes akkreditált tanárképzései is, amelyeken eddig már közel 4000 pedagógus vett részt.