Napi tény: Itt található az „Északi pályaudvar”

A budapesti nagy pályaudvarok története 1861-ben kezdődött el, mikor a Déli Vasúttársaság megépíttette a maga állomását, ahonnan Fiume és Trieszt felé indultak a járatok.

Semmi bonyolult nincs a névadásban, a társaságokról kapták az elnevezésüket, amelyek pedig arra utaltak, a Magyar Királyság mely részén futó vonalakat fedték le.

1892-ben került a Nyugati és a Keleti pályaudvar is a MÁV tulajdonába, ekkor nevezték el őket így, hogy meg tudják különböztetni egymástól.

Ugyan napjainkban Északi Vasúttársaság már nem létezik, és az északi vonalainkat is más ország birtokolja, 1863-ban még volt igény részükről is egy állomásra, terv is született, sőt, meg is valósult.

A fotó illusztráció: MTI/Máthé Zoltán

Kis idő múlva az Északi Vasúttársaság csődbe ment, de a MÁV elindította innen a személyforgalmat a Felvidék irányába, ami miatt a korban a „Losonci pályaudvar” kifejezés ragadt rá, holott a hivatalos neve már az 1880-as évek kezdetén is Budapest-Józsefváros volt.

1885-ben azonban a személyforgalmat átvitték innen a Keletibe, így már csak a különböző gyárakat és járműjavítókat szolgálta ki a továbbiakban. Többször is visszahozták a személyvonatokat, de már nem volt többé ugyanaz az „Északi pályaudvar”, mint előtte. Az utolsó járat 2005. december 10-én este zakatolt ki Kunszentmiklós-Tass felé.