XXI. Század Intézet: Összehangolt lejárató kampányt folytatott a baloldal

Az MTI-nek kedden elküldött elemzésében az intézet az írta, hogy az előválasztáson induló miniszterelnök-jelöltek 2021 őszétől kezdve a vélelmezett korrupciót hangsúlyozták, politikai leszámolással fenyegetőztek, majd az orosz-ukrán háború kitörése után megjelent az úgynevezett "putyinozás". Hozzátették: a nyelvhasználatban tetten érhető negatív kampány hatástalan maradt, a lejáratás pedig hitelességi problémák miatt kontraproduktívvá vált: az ellenzéki szavazókat megosztotta, a bizonytalanokat elriasztotta, a jobboldalt mozgósította. Az intézet nyelvi tartalomelemzése a miniszterelnök-jelöltek leggyakrabban használt negatív asszociációjú kifejezéseit vizsgálta 2021. szeptember 1. és 2022. április 3-a között - közölték. A hatpárti összefogás 2022. március 10-én - az ígéretekhez képest négy hónapos késéssel - mutatta be keretprogramját, ám annak részletei már nem jelentek meg, így nem váltak a választópolgárok számára ismertté. A közös politika kidolgozatlan maradt, illetve egyes kérdésekben, például az atomenergiát, az "Európai Egyesült Államokat", a határon túli magyarok szavazati jogát vagy az oktatáspolitikát tekintve szembetűnő egyet nem értés mutatkozott, ami zavartságot okozott a kommunikációban - írták.

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Az intézet szerint már az előválasztás során felerősödött és mindvégig következetes maradt a negatív, lejárató kampány, amely leginkább a vezető politikusok nyelvhasználatában volt tetten érhető. A legtöbbet szereplő miniszterelnök-jelöltek sokszor ugyanazokat vagy hasonló, de tartalmukban megegyező negatív kifejezéseket és szókapcsolatokat használtak, ami arra utal, hogy a pártok egyeztettek, és csak abban értettek egyet, hogy le kell járatni és meg kell buktatni az Orbán-kormányt - állapította meg az elemzés. A mindvégig negatív tartományban mozgó ellenzéki kampány során leggyakrabban ismétlődő lejárató és fenyegető jelentéstartalmú, illetve asszociációs körrel bíró főnevek a börtön, az elszámoltatás, a hazugsággyár, a korrupció, a lopás, a propaganda és a vagyonelkobzás voltak - sorolták. A miniszterelnök-jelöltek ezeket a kifejezéseket ismételgették, kialakítva így a lejárató kampány nyelvi gerincét - fogalmaztak. Hozzátették: 2021 ősze és 2022. február 24., azaz az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt legtöbbet használt igék a hazudik és a lop, a "legnépszerűbb" jelzők pedig a bűnöző, a homofób, a korrupt, a melegellenes és a tolvaj kifejezések voltak. A listavezető Márki-Zay Péter esetében megjelentek az egyes társadalmi csoportok sértegetésére alkalmas kifejezések is - folytatták -, mint az aberrált, az agymosott és ostoba, sőt "egészen elképesztő módon" a fogyatékos. A háború kitörése után a korrupciós és fenyegető narratíva kiegészült a "putyinozással", ami szintén a negatív kampány összehangoltságára utal. Megszaporodtak a Putyin bábja, a Putyin barátja, a Putyin-párti, illetve más egyéb jelzős szerkezetek, amelyekben az orosz elnök neve negatív összefüggésben jelent meg. A cél az volt, hogy Orbán Viktort Putyinhoz kössék, így morálisan számon kérjék - írták.

Az intézet külön elemezte a miniszterelnök-jelöltek nyelvhasználatát is, Márki-Zay Péterről azt írták, hogy mindvégig következetes negatív kampányt folytatott, erős érzelmi töltésű, negatív jelzőkkel kampányolt, fenyegető hangnemet használt, illetve sértegette az egyes társadalmi csoportokat.

Dobrev Klára (DK) belpolitikai üzenetei a XXI. Század Intézet szerint a többi miniszterelnök-jelölthöz hasonlóan fenyegetők és lejárató jellegűek voltak, a háború kitörése után pedig a "putyinozás" volt a meghatározó. Leggyakrabban az elszámoltatás, a lopás, a korrupció, illetve az Orbán oligarchái, a fideszes propaganda kifejezéseket használta - írták. Fekete-Győr András kommunikációjából az elszámoltatást és az úgynevezett felcsúti pert emelték ki, felhívva a figyelmet arra, hogy a Momentum akkori elnöke elsősorban a Facebookot használta kommunikációs platformként, ahol a leggyakrabban használt kifejezéseivel gúnyosan, sokszor fenyegető hangnemben kommunikált. Jakab Péter (Jobbik) sajátos megszólalási műfaja az országgyűlési napirend előtti felszólalások voltak, ezek adták a pártelnök-frakcióvezető politikai súlyát - írták, hozzátéve: a leggyakrabban azonban ugyanazokat a terminusokat használta, mint a többi baloldali miniszterelnök-jelölt: aberrált tolvajbanda, árulás, hazudozás, lopás, pénzéhség, Karácsony Gergely (Párbeszéd) miniszterelnök-jelöltként karakterversenyt hirdetett Orbán Viktorral szemben, ezért eleinte kerülte a negatív asszociációs körrel bíró szavak használatát. Orbán Viktorral, a Fidesszel, a kormánnyal vagy a nerrel kapcsolatos bírálatát inkább leírásokban, anekdotikus stílusban fogalmazta meg, kerülve a könnyen idézhető, rossz hangulatú kifejezéseket. Ezzel együtt a Facebook-oldalán rendszeresen születtek negatív kifejezésekből álló posztok, melyekben a korrupciót, a lakájmédiát kárhoztatta - írták. Az intézet szerint hiába ismételgették folyamatosan ugyanazokat a kifejezéseket, szókapcsolatokat és mondatokat, nem tudták eltántorítani a Fidesz-szavazókat, illetve pozitív mondanivaló hiányában nem sikerült megszólítani a bizonytalanokat. Összességében elmondható, hogy az Orbán Viktorral és a kormánypártokkal szemben folytatott szisztematikus és összehangolt lejárató kampány kontraproduktívvá vált: a folyamatos támadás aktivizálta a Fidesz-szavazókat - állapították meg.

MTI