Bennett-kengurubébi nevelkedik a debreceni állatkertben - Fotó

Nagy Gergely Sándor közleménye szerint a születésekor nagyjából babszem méretű apróság a felfedezésekor mintegy nyolchetes lehetett, és azóta egyre kíváncsibban ismerkedik a külvilággal. Az intézmény újranyitását követően a látogatók már jó eséllyel megpillanthatják, de még egészen kilenc hónapos koráig vissza-visszajár majd a biztonságot nyújtó erszény rejtekébe. Érkezésével immár hét egyedet számlál a debreceni erszényesek csapata - jelezte az igazgató.

A Tasmania szigetén, illetve Ausztrália keleti és délkeleti részén őshonos Bennett-kenguru (Macropus rufogriseus) a partvidéki erdőkben és bozótosokban él. Köznapi elnevezése kissé megtévesztő, mivel bár számos tekintetben hasonlít közeli rokonaira, a kengurukra, a náluk kisebb termetű és zömökebb, erdőlakó wallabyk közé tartozik - magyarázta Nagy Gergely Sándor megjegyezve: jellegzetessége a vöröses nyak- és vállszőrzet, illetve a nagy és mozgékony fül - a természetben főként erre és kiváló szaglására hagyatkozik, mivel látása viszonylag gyenge.

A táplálékát képező fűfélék, termések és gyökerek után főleg szürkületkor és éjszaka kutat, nappal pedig az árnyékban pihen. Bár vadon élő populációja egyelőre stabil, élőhelyének csökkenése és minőségbeli romlása miatt a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján - mutatott rá a szakember.

MTI