Egyre versenyképesebb a magyar adórendszer

Magyarország megelőzi Lengyelországot, Németországot és az Egyesült Királyságot is.

Tenyek.hu

2020. december 16., szerda 08:18

Vágólapra másolva!

A tájékoztatás szerint Magyarország a tavalyi pozícióján egy helyet javítva a 14. lett a vizsgált 36 OECD-ország közül a Tax Competition nemzetközi adó-versenyképességi rangsorában (ITCI). A rangsor kialakításánál azt vizsgálják, hogy az egyes adórendszerek mennyire biztosítanak megfelelő környezetet nemcsak a befektetések, hanem a munkavállalók és a vállalkozások számára is, olvasható az MTI-n.

A felmérés szerint Észtország áll a lista élén, míg Olaszország a sereghajtó. Magyarország megelőzi egyebek mellett a 15. helyen álló Németországot, a 21. helyen álló Amerikai Egyesült Államokat, a 22. helyen álló Egyesült Királyságot és 34. helyen álló Lengyelországot is.

A tanulmány alapján Magyarország legnagyobb erőssége a társaságiadó-rendszere, illetve a nemzetközi adószabályok - ezeken a területeken a 4. helyet szerezte meg a vizsgált országok között. A 9 százalékos magyar társaságiadó-kulcs egyben a legalacsonyabb is - jelezte az EY.
A legrosszabb, 35. helyezést Magyarország a fogyasztási közterhekre kapta, elsősorban azért, mert az elemzett államok közül itt a legmagasabb az áfakulcs, 27 százalékos.

A közleményben Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young ügyvédi iroda adóperes jogásza kifejtette, hogy a jövő évi adócsomag számos újabb adóegyszerűsítést és -könnyítést tartalmaz, így várhatóan tovább javul Magyarország pozíciója a rangsorban is.

Felidézte, hogy emelkedni fog a kisvállalati adó (kiva) értékhatára, azaz többen vehetik igénybe, és csökkenni fog a mértéke. A cégek akkor is visszaigényelhetik majd a behajthatatlan követeléseik után az áfát, ha azzal magánszemély tartozik nekik, ez a lehetőség ugyanakkor szigorú felételekhez van kötve. További könnyebbséget jelenthet a cégeknek, hogy júliustól az áfabevallásokat a NAV készíti el, ami jelentősen csökkenteni fogja a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheit. A nagyvállalatokat pedig kedvezően érinti majd, hogy megszűnik a fejlesztési tartalék felső határa - mutatott rá a szakember.

MTI/A címlapfotó illusztráció