Szórja a töltényt a kormány csodafegyvere – ezrek álltak már elé

Az elmúlt évek gazdasági környezetében egyre világosabbá vált: a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének egyik legnagyobb gátja a finanszírozási költségek magas szintje. Miközben a nagyvállalatok és exportőrök külföldi forrásokhoz akár 2–3 százalékos kamat mellett is hozzájutnak, a hazai piacra termelő cégek sokszor ennek három-négyszeresét fizetik. Ez a különbség, az úgynevezett „finanszírozási gap”, évek óta tartós versenyhátrányt okoz – most azonban egy új lépés ezen próbál enyhíteni, számolt be róla az Index.
 

Történelmi pillanat: 3 százalékos kamat a vállalkozásoknak
 

A Széchenyi Kártya Program legújabb konstrukciója, a 3 százalékos kamatozású hitel, nemcsak gazdaságélénkítő eszköz, hanem egyfajta versenyképességi injekció is a hazai vállalkozások számára. A döntés előkészítésében meghatározó szerepet játszottak a vállalkozói érdekképviseletek – a Magyar Gazdasági és Iparkamara (MKIK), a VOSZ és más szakmai szervezetek –, amelyek hónapok óta hangsúlyozták, hogy a magas kamatkörnyezet fékezi a fejlesztéseket.

„Nem igaz, hogy a vállalkozói hitelkereslet kamatérzéketlen lenne” – fogalmazott Economxnak adott interjújában Mészáros Ádám, a Széchenyi Kártya Programot működtető KAVOSZ Zrt. mb. vezérigazgató-helyettese, utalva arra, hogy a korábbi kamatcsökkentések után a hitelkérelmek száma látványosan megugrott. A statisztikák egyértelműek: a beruházási hiteleknél a havi igénylések volumene 30-ról 50 milliárd forintra nőtt, a likviditási hiteleké pedig 60-ról 110 milliárdra.
 

Három hét alatt 200 milliárdnyi igénylés
 

A 3 százalékos hitel indulását követő első 3 hétben 3400 vállalkozás adott be kérelmet, összesen több mint 200 milliárd forint értékben.

Ez háromszoros igénylésszámot és kétszeres hitelvolument jelent az előző év hasonló időszakához képest.

– vázolta Mészáros Ádám.

A legnagyobb érdeklődés a mikro- és kisvállalkozások köréből érkezik, ami nem meglepő: a Széchenyi Kártya Program mindig is „alulról építkezett” – nem a nagyvállalatok, hanem a helyi gazdaság szereplői felé nyújtott segítséget.
 

Túlterhelt, de működő rendszer
 

A rohamtempóban beérkező kérelmek természetesen próbára teszik a rendszert. Országszerte 202 KAVOSZ-ügyintéző dolgozik az MKIK, a VOSZ és a KAVOSZ irodáiban, és a háttérben a banki szektor is maximális kapacitáson működik.

„A terhelés valóban intenzív, de a kollégák bírják a tempót – és a vállalkozók is érzik, hogy valódi segítséget kapnak” – mondta Mészáros Ádám.

Ugyanakkor nem tagadja, hogy van mit javítani. A folyamat egyszerűbb, mint az EU-s támogatásoké, de még így is időigényes. A KAVOSZ ezért digitalizációs fejlesztéseket indított: bevezették az online időpontfoglalót, elindult a mesterségesintelligencia-alapú dokumentumszkennelő pilotja, és cél, hogy a hitelbírálati folyamat ideje a mostani 4–5 hétről jelentősen csökkenjen.

Roadshow és vállalkozói visszajelzések: a terepen is látszik a hatás
 

A KAVOSZ az elmúlt hetekben országos roadshow-n mutatta be az új konstrukciókat. Debrecentől Békéscsabáig minden állomáson telt ház és intenzív érdeklődés fogadta a szakembereket.

A vállalkozók üzenete világos volt: „Likviditás nélkül nincs növekedés, és növekedés nélkül nincs jövő.” A fix, alacsony kamat stabilitást ad egy bizonytalan gazdasági környezetben – ezt mindenki értékelte.

Ugyanakkor a visszajelzésekből az is kiderült, hogy a cégek önkritikusak: sokan tudják, hogy a forrást felelősen kell felhasználni, és a fejlesztések során a termelékenység növelésére kell fókuszálniuk. A kérelmek nagy része éppen ezért valamilyen digitalizációs beruházást is tartalmaz – a vállalkozók érzik, hogy ez lesz a versenyképesség kulcsa.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésére létrejött a KKV Programiroda, amely nem csupán információt nyújt, hanem aktívan segíti a vállalkozókat az ügyintézésben is.
 

Kilátások: erős jövő, stabil alapokkal
 

A következő hónapokban nemcsak új igénylések várhatók, hanem egy jelentős megújítási hullám is: a tavaszig esedékes folyószámla- és forgóeszközhitelek tömegesen járnak le, így a rendszerre újabb terhelés vár.

De az irány egyértelmű: a magyar kkv-k újra fejlesztési pályán vannak. A 3 százalékos hitel nemcsak a forrásköltségek csökkentését jelenti, hanem bizalmat, kiszámíthatóságot és jövőbe vetett hitet is.

Végső soron a program nem pusztán pénzügyi konstrukció, hanem gazdaságpolitikai üzenet is: a magyar vállalkozások nem a múltban, hanem a jövőben akarják megkeresni a sikerüket – és ehhez most végre megkapják a lehetőséget.
 

A nyitókép illusztráció: Shutterstock