A pártok első megmérettetését az egy hónap múlva esedékes európai parlamenti választások előtt a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes aláírás összegyűjtése jelentette. Míg a kormánypártok elsőként adták le a lajstromokat, nem sikerült minden, listát bejelentő pártnak teljesíteni az induláshoz szükséges feltételeket: Jakab Péter pártjának a mozgósítás is gondot okozott, így nem indulhat a választáson. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogyan szerepelnének a pártok különböző választási helyzetekben.
Továbbra is a Fidesz-KDNP listája (48 százalék) vezeti a pártversenyt egy hónappal az európai parlamenti választások előtt, igaz, egy országgyűlési választáson 44 százalékot érne el, ami a 2014-es hazai választási eredményének felelne meg. A különbség oka, hogy a Fidesz szimpatizánsai aktívabbnak mondták magukat a közelgő európai parlamenti választáson, mint a jelenleg tét nélküli és távolibb országgyűlési választások esetében.
A kormány jobboldali ellenzéke is megalapozottan reménykedhet a mandátumszerzésben. A Mi Hazánk Mozgalom nemcsak a magyar parlamentbe jutna be (6 százalék) nagy valószínűséggel, de 5 százalékos eredményével EP-mandátumot is szerezhetne.