Ifjabb Lomnici Zoltán szerint tehát, amennyiben bárki a kétezres években vett részt egy csoportosan elkövetett rablásban, és újabb bűncselekményt nem követett el, mostanra bizonyosan büntetlen előéletűnek számít.
A szakember felhívja a figyelmet: a Tisza Párt elnöke azzal próbálta ebben az esetben eltolni magától a felelősséget, hogy a konkrét ügyben megpróbálhatta elfedni a környezetében felbukkanó, személyi védelmet ellátó érintett sötét múltját egy felületes jogtechnikai fordulattal.
Azért is érdekes ez a jogi felszínesség Magyar Pétertől, mert a politikus gyakran szinte kérkedik jogi végzettségével, noha mint az eset rávilágít, érdemi jogi jártassággal nem rendelkezik. Magyar ugyanis válasza alapján nincs tisztában azzal, hogy az elítéltek a törvény szerint mentesülhetnek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, azaz bizonyos idő eltelte után a mentesülés okán az elítélt már nem minősül büntetett előéletűnek, így tiszta erkölcsi bizonyítványt kap.
„Ez utóbbi felületesség a mentelmi jog intézménye, továbbá az EU-n belüli tagállami szuverenitás esetén is szembe öltő volt esetében” – tette hozzá az alkotmányjogász.
2001-ben rabolt K.Z., három társa volt
Mint ismert: K. Z., aki az októberi demonstráción készült felvételeken jól láthatóan közvetlen közelről vigyázott Magyar Péterre, még a kétezres években vett részt egy csoportosan elkövetett rablásban, amiért több évet rács mögött kellett töltenie. A csoportosan elkövetett rablás igen súlyos bűncselekmény, amiért öttől tíz évig tartó szabadságvesztés jár.
Az elkövetés feltétele, hogy legalább hárman vegyenek részt a rablásban, erőszakkal szerezve meg az áldozat tulajdonát.
A Mandiner információi szerint K. Z. 2001-ben követte el a bűncselekményt, amiért szabadságvesztésre ítélték, és a kétezres évek közepén töltötte a büntetését.
Az ügyben négy elkövető volt.
Magyar testőrének korábbi ügye azért is érdekes, mert a Tisza Párt elnöke nemrég a 444-nek nyilatkozva még azzal kérkedett, hogy nem is használ testőröket.