Ennyi pénzt spóroltunk eddig a rezsicsökkentéssel

Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat alátámasztotta: a magyar háztartások fizetik a legalacsonyabb energiaárakat az Európai Unióban. Ez a rezsicsökkentés politikájának köszönhető.

 A villamos energia ára Magyarországon az idei első fél évben 10,4 euró volt 100 kWh-ként, ami jóval elmarad az európai átlagtól (28,7 euró). A földgáz ára hazánkban 3,07 euró volt 100 kWh-ként, az uniós átlag 11,4 euró. Az, hogy a magyar lakosság ilyen kedvező helyzetben van, már hosszú évek óta így van, és ennek folytatását garantálja Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump minapi megállapodása, amelyet Washingtonban kötöttek meg. Hazánk mentesül a szankciók alól, a jövőben is hozzá tudunk jutni a megfizethetőbb orosz energiaforrásokhoz.

Rezsicsökkentés: óriási összeg maradt a családoknál

– A rezsicsökkentés hatalmas segítség a családoknak, ennek köszönhetően 2012 óta összességében mintegy ötezermilliárd forintot spórolhattak meg. Ez háztartásonként 1,2 millió forintot jelent. Az is beszédes, hogy ennek a hatalmas összegnek közel a fele az elmúlt három évben jött össze – mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője. Mindezek tükrében érdemes visszaidézni, hogy honnan is indultunk.

A rezsicsökkentésről szóló rendelet 2013 januárjában lépett hatályba, majd – három lépésben – 25 százalékkal mérséklődött a lakossági áram, a gáz és a távfűtés ára. Hortay Olivér a Magyar Nemzetnek tett korábbi nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a balliberális kormányzás alatt a magyar energiaszektor privatizációja során az ágazat jelentős része külföldi cégek kezébe került, amelyek így a teljes értékláncot lefedő pozíció­hoz juthattak. Ráadásul az állam – hosszú távú szerződésekkel – magas eszközarányos megtérülést garantált ezeknek a multinacionális vállalatoknak, ami a kétezres évek második feléig fennálló hatósági árszabás miatt közvetett terhet okozott a végfogyasztóknak. 

Majd 2002 és 2010 között az ország vezetői kritika nélkül, egy az egyben átvették az unió szabályozási javaslatait. Ezzel belesimultunk a mai napig tartó uniós liberalizációs törekvésekbe. Ezt a megoldást választotta a balliberális kormány, így 2008-tól végleg lemondott a hatósági árszabályozásról. Ennek következtében emelkedett folyamatosan az energia ára. A lakossági terhek nem csökkentek, viszont a vállalatok rekordmagas profitot realizáltak. A torz piaci helyzet következményeképpen egészen 2012-ig hazánkban volt vásárlóerő-paritáson a legmagasabb a háztartási energia ára az Európai Unióban. A 2010-es kormányváltás után a döntéshozók léptek, első intézkedésként 2010 nyarán jött az ármoratórium, azaz maximalizálták az energiáért elkérhető díj mértékét. Majd visszavezették a hatósági árszabályozást, amely lehetővé tette, hogy 2013 és 2014 között lépcsőzetesen megvalósulhasson a rezsicsökkentés. A kormány mindezek mellett növelte a mozgásterét, mert az állam visszavásárolta a stratégiai ágazat vállalatait.

Az Európai Bizottság és a Tisza Párt is azon dolgozik, hogy az összes uniós tagállam végleg lemondjon az olcsóbb energiáról. Amerika is szankcionál, ezalól kapott hazánk az Orbán-kormány sikeres tárgyalásaként felmentést. Van mit megvédeni. 

A rezsicsökkentésnek köszönhetően például az unióban hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a két energiaszegénységi mutató: a fizetési nehéz­séggel küzdő háztartások aránya és a felfűtés nehézségeivel érintettek aránya. 

A Századvég egyik tanulmánya rámutatott: ha a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter teljesítené Brüsszel elvárását és elvágná az orosz energiahordozóktól hazánkat, az egy átlagos magyar család 

• áram- és gázszámláját évente 510 ezer forinttal, 
• egy alacsony jövedelműét pedig 540 ezer forinttal növelné. Ezt több mint egymillió háztartás nem tudná kifizetni.

Az energiaárak elszabadulása azt jelenti, hogy az európaiak ötöde nem tudja kellő mértékben felfűteni otthonát. Azaz: az arány a tagállamok kétharmadában eléri a húsz százalékot, és egyedül a hatóságilag rögzített tarifákat alkalmazó Magyarország esetében alacsonyabb tíz százaléknál. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a görögök vannak. Szintén a Századvég egyik felméréséből derült ki az is, hogy az energiaválság hatására egyre több európai polgár tart a magas energiaáraktól. Magyarországon, a rezsicsökkentési programnak köszönhetően, a válság sem a háztartási energiatarifákat, sem a lakosság félelemérzetét nem növelte. Luxemburg kivételével valamennyi európai országban többségben vannak azok, akik szerint a lakossági rezsidíjakat államilag szabályozni kell.

A nyitókép illusztráció: Shutterstock