Ki ne hallotta volna már élete során valamilyen kontextusban, hogy „messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”. A megállapítás a legtöbbeknek elsőre kissé furcsának tűnik, ugyanis bár egyértelmű, hogy valóban nagy a távolság a két város között, szöget üt az ember fejében, miért éppen az egykori Csanád vármegye központját viszonyítják a világ egyik legősibb, több vallás által is szentnek tartott várossal.
A kérdésre Szirmay Antal, Zemplén vármegye egykori követe, földrajzi író, helytörténész adott választ a XIX. században.
Elmélete szerint Makó nem egy helységnév, hanem egy személynév, mégpedig Makó vezéré, aki a XII. és XIII. század fordulóján élt. A történet úgy szól, hogy II. András király a Szentföldre induló keresztes hadjáratok ötödik hullámába csatlakozott be, ahová egy bizonyos Makó vitéz is elkísérte.
