Nevetséges részletkérdésekkel húzza az időt Brüsszel az uniós források ügyében

Mennyiben befolyásolja egy ország jogállamiságát az, hogy az Országos Bírói Tanácshoz (OBT) beosztott bírósági titkárok fizetését az OBT költségvetéséből kell-e fedezni? Vagy milyen formában befolyásolja egy ország jogállamiságát az, hogy miként kapnak ügyszámot a nyilvántartásba vett akták? Illetve mennyiben befolyásolja egy ország jogállamiságát például az, hogy miként vették figyelembe az OBT költségvetésénél az irodabérlést, illetve a kisegítő személyzet javadalmazását?

Megannyi részletkérdés, amelyeket Brüsszel legújabb, a magyar kormányhoz intézett, a Magyar Nemzet birtokába került levelében feltett. Ezúttal két hónapot kellett várni a bizottsági válaszokra az igazságszolgáltatási reform ügyében, amelyek valójában inkább „értelmező kérdések”.

Arról nincs információ, hogy más országokban is ilyen mélységig akar-e vizsgálódni Brüsszel a bíróságok működésével kapcsolatban, az azonban már ténykérdés, hogy az évek óta tartó időhúzás legújabb fejezeteként immár az akták számozásánál tart a kutakodás.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A levél szerint „a jelenleg is folyamatban lévő értékelés során a bizottság szolgálatai arra a következtetésre jutottak, hogy a benyújtott információk alapján a bizottság nem tudja teljeskörűen felmérni, hogy »az Alapjogi Charta hatékony alkalmazása és végrehajtása« horizontális feljogosító feltétele a bírói függetlenség tekintetében teljesítettnek tekinthető-e”.

Éppen ezért

A vizsgálni kívánt információk közt pedig – egyéb kérdések mellett – egyaránt feltűnik a kisegítő személyzet javadalmazásának vagy éppen az irodabérléseknek a pontos költségvetési forrása, illetve az ügyszámok meghatározásának pontos módja.

Az ügy időhúzó jellegére utalhat az is, hogy a bizottság külön leszögezi, hogy – bár a magyar kormány már korábban benyújtott kifizetésre váró számlákat – a számlák megérkezésétől kezdve Brüsszel számára rendelkezésre álló három hónapos határidőbe nem fogják beleszámítani azt az időszakot, amíg a magyar kormány az értelmező kérdéseikre válaszol.

Itt fontos megjegyezni, hogy idén júliusban az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírói Hivatal átfogó és nyilvános, bárki által megismerhető munkamegosztási megállapodást kötöttek, amelyben számos, Brüsszel által firtatott költségvetési részletkérdést is rendeztek. Ez a tény még átlátszóbbá és leplezőbbé teszi a legújabb bizottsági kérdések megfogalmazását.

A brüsszeli időhúzás a pedagógusok béremelésétől kezdve sok ezer szükséges helyi fejlesztésig számos fontos, az uniós központ által sem vitatott ügy megoldását akadályozza. Mindeközben azonban számos magyarországi, civilnek nevezett, valójában politikai szervezet vaskos pénzekhez jut külön brüsszeli csatornákon. Ezek egyébként nem ritkán olyan politikai erőkhöz (Momentum, Demokratikus Koalíció) kötődnek, amelyek célja bevallottan az, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat.

Így például a napokban indított podcastsorozatot a korábban a Momentumnak és Karácsony Gergelynek egyaránt tanácsokat adó 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel az úgynevezett RevivEU projekt részeként, uniós támogatással gyártotta. Az első adás üzenete az volt, hogy Magyarország valójában nem demokrácia, hanem diktatúra. Róna mellett Horn Gábor, volt SZDSZ-képviselő Republikon Intézete is komoly forrásokat kap Brüsszelből, csakúgy, mint például a dollármédia legnagyobb szereplői, a Telex, a 24.hu vagy éppen a 444.