Nacsa Lőrinc: Az EU értékközösségként hivatkozik magára, miközben tagadja az egyetemes értékeket

A kereszténydemokrata politikus a Christian Damocratic Instute és a Szent István Intézet közös, XVI. Benedek pápa társadalom-kritikájáról és Európa-víziójáról tarott konferenciáján arról beszélt: Európa a hitehagyás különös formáját gyakorolja, amikor azt gondolja, hogy a kereszténységet, amely egykor szilárd alapot adott neki, fölemelte és naggyá tette, most bezárhatja egy múzeumba, egy poros vitrin mögé, mutogatva, hogy "ilyen is volt, de mi ezt már meghaladtuk".

- tette hozzá. Az európai baloldali liberális politika szellemi fősodorrá szélesedett az elmúlt pár évtizedben, amely behatolt a politikán túl a kultúrába, a médiába és sok helyen az egyházakba is.

A balliberális politika olyan kánont alkotott, amely képes volt igazodásra késztetni a nyugat-európai kereszténydemokrata politikát is, így ezek a pártok identitást és iránytűt vesztettek.

Meglátása szerint a nyugat-európai kereszténydemokrácia válsága pont abból áll, hogy megszűnt kereszténydemokratának lenni, mert feladta legfőbb célját, hogy a képviselje a keresztény értékeket a politikában. A legnagyobb probléma pedig az, hogy miközben feladta a keresztény értékeket, nem állított azok helyére semmit.

Nacsa Lőrinc hangsúlyozta: Európa múltja, jelene és jövője is a kereszténység. Maga az Európai Unió is kereszténydemokrata innováció, kereszténydemokrata politikusok és pártok találták ki.

Megjegyezte, az elmúlt pár száz év tapasztalata alapján kijelenthető, hogy igazán hosszan és társadalomformálóan azok a kormányok és politikai erők voltak sikeresek, amelyek valamilyen módon keresztény alapon álltak.

Ezért Európában kereszténydemokráciára van szükség, de ehhez keresztény politikusok is kellenek - jelentette ki Nacsa Lőrinc.

Andrásfaly János szalézi tartományfőnök köszöntőjében kiemelte: a konferencia felhívja a figyelmet arra, hogy a keresztény önazonosság megőrizhető és gazdagítandó ma és a jövőben is "az evangélium éltető forrásából".

Fotó: Nacsa Lőrinc/Facebook

XVI. Benedek pápát idézve hangsúlyozta: a keresztény üzenet nemcsak informatív, tájékoztató, hanem performatív átalakító erő is.

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz európai parlamenti képviselője azt mondta: az európai identitás XVI. Benedek pápa által megnevezett három alappillére, az emberi méltóság, a család és a vallás annak a keresztény gondolkodásnak a része, amelyen Európa múltja, jövője és jelene is nyugszik.

Tehetünk azért - tette hozzá, hogy egyre többen felismerjék, Európa nem lehet többé Európa, ha társadalmi felépítményének Benedek pápa által megjelölt alappillérei eltűnnek vagy háttérbe szorulnak.

A konferencia keretében Balog Zoltán református, Kocsis Fülöp görögkatolikus és Martos Balázs Levente római katolikus püspökök beszélgettek XVI. Benedek pápáról és a kereszténység előtt álló kihívásokról.

XVI. Benedek pápának a keresztények egységéért tett erőfeszítéseiről szólva Martos Balázs Levente esztergom-budapesti segédpüspök azt mondta: ökumené tekintetében Szent II. János Pál a gesztusok, a szimbólumok embere volt, aki látványos jelekkel fejezte ki a közeledést a katolikus egyházzal teljes egységben nem lévő egyházakhoz.

Hozzá képest XVI. Benedek pápa a tényleges párbeszéd pápája volt, aki fel merte tenni a különbözőség hátterében lévő kérdéseket és mint teológus, megpróbálta feltárni ezek rendszerét.

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a gesztusok fontosságáról szólva felejthetetlennek nevezte, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során elment Debrecenbe és megkoszorúzta a protestáns hitük miatt gályarabságra ítélt mártírok emlékművét.

A református püspök rámutatott: a keresztények egysége a hitelességük egyik legfontosabb feltétele. Ahhoz, hogy elhiggye a világ, hogy "Krisztus küldött minket, egységben kell lennünk", mert hiteltelen, ha a békét hirdető keresztények veszekednek egymással.

Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája arról beszélt, a görögkatolikusok óriási megerősítésként élték meg, ahogy Benedek pápa testvéregyházakként fordult az ortodox egyházak felé.

A kereszténység jövőjéről szólva Kocsis Fülöp fontosnak nevezte, hogy miközben Európa mind szellemileg, mind érzelmileg "elsivatagosodik", a keresztény közösségek pezsgő, élettel teli, vonzó oázisok maradjanak, amelyek mernek nem ellenségként, hanem együttérzéssel tekinteni a sivatagban bóklászó emberekre.

Martos Balázs Levente felidézte Benedek pápa gondolatát, mely szerint a mai kereszténység és a mai európai kultúra általában pesszimistán tekint a saját gyökereire. A katolikus püspök szerint sokat tehetünk azért, hogy teret hódítson a pozitív látásmód.

Azt is mondta, miközben az egyházat, mint közöséget az üdvösség hatékony eszközének tartja, megítélése szerint komolyan kell venni a mai kort jellemző "egyéni tapasztalatra éhezést". A fiatalok, akik az egyháznál azt a bizonyos oázist keresik, nagyon bensőséges vallásosságot keresnek és akarnak megélni.

Balog Zoltán kulcskérdésnek nevezte az egyház belső megújulását. Jelezte, Magyarországon érdekes kísérlet zajlik, hogy hogyan kapcsolható össze a keresztény közösségek strukturális megerősítése, amit a kormány feladatának tekint és a belső megújulás.

Mert belső megújulás nélkül az intézményi keretek megerősítése éppen az ellenkező célt fogja elérni: az egyházak erősnek hiszik magukat, mert egyre több intézményünk van, miközben gyengék maradnak - mondta.

Forrás: MTI