Ellenzi az orosz olajembargót egy német tartományi miniszterelnök

Michael Kretschmer a Sächsische Zeitung című tartományi lap csütörtöki jelentése szerint az az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországgal szemben tervezett újabb, olajembargót is tartalmazó hatodik EU-s szankciós csomagról szólva kiemelte: "alaposan meg kell vizsgálni, hogy kinek is árt ez valójában". Kifejtette: a kőolaj, a szén és a földgáz piaca globális, ezért ha az európai országok nem Oroszországtól vásárolnak, hanem másoktól, akkor az új partnerek korábbi vásárlóinál támad hiány, amelyet "nagy valószínűséggel orosz forrásból pótolnak majd". Ezért inkább az orosz "háborús uszítókat", az oligarchákat, a nemzetbiztonsági szolgálatok embereit és Vlagyimir Putyin elnököt kell büntetni, és nem "tovább gyengíteni Európát" - mondta a politikus. Hozzátette, hogy az energia minden gazdaság legsebezhetőbb pontja, a gazdaság "Achilles-sarka", az olaj- és gázárak pedig már most is "mérgezők".

Fotó: Twitter / MPKretschmer

Így a tervezett új uniós szankciók igen súlyos következményekkel járnának, az energiahiány nem csupán azt jelentené, hogy "nem lesz annyira kellemes meleg otthon", hanem azt, hogy le kell állítani a termelést, és fel kell számolni munkahelyeket - mondta Michael Kretschmer. A szászországi kormánykoalíció kisebbik pártja, a Zöldek részéről Wolfram Günther miniszterelnök-helyettes, energiaügyi, klíma-, és környezetvédelmi és mezőgazdasági miniszter a Sächsische Zeitungnak azt mondta, hogy "a teljes lemondás az orosz kőolajról kezelhető nemzetgazdasági következményekkel járna Szászországban és Németországban".

Annak viszont "sokkal nagyobb következményei lennének, ha nem lépnénk, biztonságpolitikai és mindenekelőtt humanitárius szempontból" - mondta a szászországi miniszterelnök-helyettes. Németországban Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 35 százalék volt az orosz import aránya a kőolaj-felhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi adatai szerint az orosz kőolaj arányát sikerült 12 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.

MTI