Új korszak az energiaellátásban

Aláírták a Tisza CCGT ezer megawattos gázüzemű erőműnek a finanszírozási szerződését - taglalta a Magyar Nemzet. A Tisza CCGT hiánypótló lesz a hazai energiaiparban, mivel gyorsan indítható, nagy teljesítményű tartalékot ad a rendszernek, és csúcsidőben vagy borús napokon képes azonnal reagálni. Ennek kapcsán érdemes egy kis időutazást tenni a rendszerváltás előtti időkbe: 1980-ban a magyar villamosenergia-rendszer még szinte teljesen (99,5 százalékban) fosszilis energiahordozókon alapult (szén, lignit, fűtőolaj, földgáz), atomerőművi termelés még nem volt, az első paksi blokk 1982-ben kezdte meg a kereskedelmi üzemét. A megújuló áramtermelést a meglévő vízerőműveink (a tiszalöki, a kiskörei és még néhány kisebb vízerőmű) reprezentálták fél százalék körüli részesedéssel – ismertette lapunk megkeresésére Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója annak kapcsán, hogy a paksi bővítés mellé gázerőművi kapacitás is belép, a tiszaújvárosi erőművet fejlesztik, ezekkel párhuzamosan pedig tovább zöldül az energiamix naperőművi kapacitásokkal.

Áramfogyasztásunk háromnegyedét hazai termelés, egynegyedét az import adta. Az import túlnyomó része a Szovjetunióból származott, kisebb része a többi KGST-országból, elsősorban Csehszlovákiából és Lengyelországból. A jelentős áramimportot leginkább a nehézipar jelentős áramigénye vezérelte. Évente átlagosan 5,2 százalékkal nőtt az áramfogyasztásunk 1965 és 1985 között, míg 2005 és 2025 között évi egy-másfél százalékkal. A jelen és a jövő tendenciáit szemlélve azonban a lassú növekedés időszaka után most újból egy sokkal intenzívebb következik, 2030-ra harminc-, 2050-re 130 százalékos fogyasztásnövekedés várható. Az 1980-as helyzetkép számszerűsítve úgy nézett ki, hogy az erőműveink összes beépített kapacitása 5392 MW volt, ebből 48 MW megújuló. 

A negyvenöt évvel ezelőtt termelő nagyobb erőművek közül érdemes kiemelni hármat. A Mátrai Erőmű ma is működik, 950 MW körüli beépített teljesítőképességgel rendelkezik. Ezt gázüzeművé alakítják át. A mai termelésben is meghatározó, ám szerepe csökkent. A százhalombattai Dunamenti Erőmű 1870 MW-os, ezzel messze a legnagyobb magyar erőmű volt 1980-ban, fűtőolaj- és földgáztüzeléssel működött. Jelenleg földgázüzemű, kapacitása kevesebb mint a fele a korábbinak, hatásfoka viszont az akkorinak mintegy kétszerese. A gönyűi és a csepeli erőművel együtt egyre inkább a rendszer kiegyenlítéséért, a csúcsterhelések lefedéséért és a naperőművek ingadozásainak kompenzálásáért felel.

A Tisza II Hőerőmű (Tiszaújváros), 860 MW névleges teljesítményű, földgáz-, fűtőolajtüzeléssel működött, ennek a telephelyén létesülnek új gázüzemű blokkok, amelyek kis részben megújuló energiát is képesek lesznek hasznosítani, a termelés pedig az év végére megindul. Jelentősége a rugalmasságában rejlik: a megújulók kiszabályozásában tölt majd be szerepet, egy gázerőmű kapacitása negyed óra alatt változtatható, e tulajdonsága miatt megkerülhetetlen a szerepe a magyar energiamixben is. Ugorva 45 évet az időben, 2024–2025 a magyar villamosenergia-rendszerben fordulópontnak tekinthető időszak volt, amelyben egyszerre érvényesült az ellátásbiztonság megerősödése, a hazai termelés növekedése és a megújuló energiaforrások példátlan térnyerése. Az importarány tíz évnél is régebbi mélypontra süllyedt: 2024-ben a fogyasztás nagyjából 22 százalékát kellett külföldről fedezni, míg 2022 előtt ez az arány 32 százalék fölött volt. Az import magas arányát az eredményezte, hogy az orosz–ukrán konfliktusig szinte olcsóbb volt az áramot importálni, mint itthon megtermelni – jelezte Toldi Ottó.

Ma a paksi atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés első számú alaperőműve. Mögötte azonban soha nem látott mértékben zárkózott fel a napenergia, amely 2024-ben már a teljes áramtermelés nagyjából egynegyedét adta. 

Toldi Ottó rámutatott: a magyar villamosenergia-rendszer 2024–2025-ben látványos kettősséget mutatott: miközben megmaradt a tradicionális, atomenergia-alapú ellátásbiztonság, a hazai kapacitásstruktúra radikálisan átalakult, és egyre inkább a decentralizált, időjárásfüggő megújulók uralják. Magyarország már a 2020-as évek közepén belépett egy új energiarendszer-korszakba.

Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás