Fidesz-vezetés a háborúban is

Két héttel a választások előtt sem zárul az olló a két nagy politikai tömb között, ráadásul az adatokból úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán háború kifejezetten a kispártok támogatottságára hatott negatívan.

A Nézőpont Intézet március 16. és 21. közötti közvélemény-kutatása alapján egy „most vasárnap” tartandó országgyűlési választáson az aktív szavazók közel fele (49 százalék) a Fidesz-KDNP országos listájára szavazna, a baloldali összefogás pedig a szavazatok 41 százalékára számíthatna. A pártok szimpatizánsainak mélyelemzéséből szembetűnik, hogy a Fidesz szavazótáborának 4 százaléka tekinthető bizonytalannak, míg ugyanez az arány a baloldal esetén 41 százalékos.

Utóbbi adat Márki-Zay Péter népszerűtlenségével magyarázható. Ennek oka, hogy a kutatás szerint a baloldali szavazótábornak kicsit több mint fele (56 százalék) felelt Márki-Zay Péter nevével arra a kérdésre, hogy „Ön inkább azt szeretné, hogy Márki-Zay Péter legyen Magyarország miniszterelnöke, vagy azt, hogy Orbán Viktor?”, ami jól jelzi, hogy a baloldali kormányfőjelöltjének nincs felhajtóereje a szavazatmaximáláshoz (a válaszadók maradék része nem tudott egyértelműen állást foglalni a kérdésben).

A kutatási eredmények alapján a Nézőpont Intézet egy szokatlan választási viselkedési magatartást azonosított, miszerint megjelentek az „ingázó” szavazók, a magatartás az aktív szavazók 5 százalékánál érhető tetten. A háború a kispártok számára kedvezőtlen hatást mutat: a Magyar Kétfarkú Kutya Párt továbbra is az aktív szavazók 3 százalékára, a Mi Hazánk viszont már csak 2 százalékukra számíthatna. Amennyiben a két kispárt nem tud jelentős mennyiségű szavazót megszólítani az ingázók közül, úgy nem valószínű, hogy bejutnak az Országgyűlésbe.

Címlapfotó: MTI / Mohai Balázs