Felelőtlen pénzszórás: itt vannak a számok, gigantikusan megemelné az Ukrajnának küldött európai segélyt Von der Leyen

Saját zsebből kéne fizetniük a tagállamoknak, vagy megpróbálhatják kizsebelni az orosz medvét – derűs kilátások.

2025. november 18., kedd 19:23

Frissítve: 2025. november 18., kedd 19:23

Vágólapra másolva!

Az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió 27 vezetőjének címzett levelében felvázolta a három fő lehetőséget, amelyekkel az unió rendelkezik Ukrajna pénzügyi és katonai szükségleteinek támogatására a következő két évben – számolt be az Euronews. A levél hétfőn Orbán Viktornál is kiverte a biztosítékot.

A számok

Az Európai Bizottság becslése szerint Ukrajna fegyveres erőinek 83,4 milliárd euróra, a gazdaság működtetéséhez pedig 55,2 milliárd euróra lesz szüksége, ami a következő két évben összesen 135 milliárd eurót jelent.

Összehasonlításképpen: a háború kezdete óta az unió 66 milliárd euró katonai segélyt és 100,6 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújtott, valamint 3,7 milliárd eurót a befagyasztott orosz vagyonból származó váratlan nyereségből. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező két évben az EU majdnem annyit fog adni Kijevnek, mint az elmúlt közel négy évben.

Hogyan finanszírozza Európa Ukrajna háborúját?

A dokumentumban szereplő első két lehetőség új adósság felvételét jelenti.

Az 1. lehetőség nemzeti szinten nyújtott, vissza nem fizetendő támogatások lennének, a 2. lehetőség pedig ugyanez, de közösségi szinten, az EU-n belül. Az 1. lehetőség önkéntes jellegű lenne, míg a 2. lehetőség jóváhagyása esetén minden tagállamot érintene.

Mindkét lehetőséghez a pénzügyi piacokra kell fordulni és új pénzt kell bevonni, ami problémát jelent a nagy nemzeti hiányt felhalmozó tagállamok számára.

A hitel az orosz központi bank eszközein alapulna, amelyek a háború kezdete óta befagyasztva vannak. Az eszközök nagy része, mintegy 185 milliárd euró értékben, az Euroclear brüsszeli központi értékpapír-letéti intézménynél van.

Azzal próbál érvelni Von der Leyen, hogy szigorú értelemben a kártérítési hitel nem minősülne szuverén eszközök elkobzásának, ami a nemzetközi jog szerint szigorúan tilos, mert Oroszországnak lehetősége lenne visszaszerezni pénzeszközeit, ha megtéríti az általa okozott károkat.

Nem zárható ki, hogy lesznek potenciális láncreakciók, többek között a pénzügyi piacokon is. Az Unió és esetlegesen a nemzetközi partnerek összehangolt erőfeszítéseket kell tegyenek, hogy ellensúlyozzák ezt a felfogást”

– írta Von der Leyen.

Nyitókép: Ursula von der Leyen X-oldala