Újabb műegyetemi diákműhold üzemel a világűrben

Elkezdte a jeladást a Műegyetem új kisműholdja, az MRC-100, amelyet a SpaceX rakétája vitt a világűrbe. A projektet többi között a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatta - közölte az NMHH kommunikációs igazgatósága pénteken az MTI-vel.

Azt írták, hogy a kisműhold fedélzetén három másik egyetemen készült önálló kísérletek mérőeszközei is a világűrbe kerültek.

Ismertették: egy SpaceX által üzemeltetett Falcon-9 rakéta vitte a világűrbe a magyar kisműholdat június 12-én. Miután a rakéta elérte a 27 574 kilométer óránkénti sebességet, 545 kilométeres földfelszín feletti magasságban sikeresen pályára állította a magyar űreszközt tartalmazó nagyobb olasz hordozó műholdat. A rajta található "kidobószerkezetből" június 22-én helyi idő szerint 14.10-kor állt pályára az MRC-100 kisműhold.

Az MRC-100 június 23-án éjjel 0.21 és 0.33 közötti, Magyarország feletti áthaladásakor vett telemetria-adatok alapján a műhold helyi idő szerint 15.00-kor - mint írták - "feléledt, jó egészségnek örvend". A tavaly december óta lemerült fedélzeti akkumulátorok feltöltődtek, a továbbiakban a műhold automatizált üzemeltetése, az egyes fedélzeti rendszerek beüzemelése történik. Az egyes alrendszerek működéséről a projekt földi állomásának honlapján lehet tájékozódni (https://gnd.bme.hu/mrc100/).

A közlemény szerint a projekt fő támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, és az Amateur Radio Digital Communications voltak.

Az 5. magyar diákműhold 5x5x15 cm-es névleges méretű, 583 grammos, 3-PocketQube osztályú, vagyis 3-zsebműhold méretű és a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére az MRC-100 nevet kapta.

A kisműhold az oktatási rendszerbe integráltan, egyetemi hallgatók által tervezve és fejlesztve, egyetemi oktatói szakmai irányítás mellett készült, csaknem másfél év alatt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) szélessávú hírközlés és villamosságtan tanszék mikrohullámú távérzékelés laboratóriumában, együttműködésben a Műegyetemi Rádió Clubbal.


A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen készült önálló kísérletek mérőeszközei is a világűrbe kerültek. A Szegedi Tudományegyetem modulja különböző hőmérsékletmérési módszereket hasonlít össze űri körülmények között. A Győri Széchenyi István Egyetem kísérletének célja az alacsony fogyasztású mikrokontrollerek űrbeli működésének vizsgálata. A Debreceni Egyetem egy mikrovezérlő által irányított kísérleti dózismérő eszközt helyezett el a műholdra, hogy az űreszköz a pályáján tapasztalható radioaktív sugárzási térről információt szolgáltasson - részletezték.

Az egyetemi projekteket az NMHH nemcsak anyagilag támogatta, hanem a frekvenciakoordinációs eljárásokat is lefolytatta.

Emlékeztettek: Magyarországon az NMHH a frekvenciakoordinációs eljárásokban eljáró hatóság. Feladata kettős: egyrészt bejelenti a hazai műholdak esetében a szükséges műholdas pályák, pályapozíciók igényét, másrészt a más országok igazgatásai által koordinált műholdas pályák, pályapozíciók interferenciaszámításokkal alátámasztott észrevételeit is kezeli - amennyiben az érinti a hazai rádiórendszereket.

Kitértek arra: Magyarország első műholdja a 2012-ben felbocsátott, a BME VIK oktatói és diákjai által összeállított MaSat-1 cubesat volt, amelyet még további magyar kisműholdak követtek: SMOG-P, ATL-1, SMOG-1.

A június 12-én világűrbe juttatott műhold az MRC-100 elnevezést a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. A club - mint írták - valamennyi kisműhold fejlesztésében kulcsszerepet játszott.

Az MRC-100 5x5x15 cm méretével a SMOG-sorozat legnagyobb darabja, amely a BME oktatói, kutatói és hallgatói csaknem másfél éves közös munkájának eredményeként jött létre. A közleményben idézték Gschwindt Andrást, a BME VIK szélessávú hírközlés és villamosságtan tanszékének címzetes egyetemi docensét, aki korábban elmondta, hogy "amit csak lehetett, beleépítettek a kisműhold térfogategységébe". A működést biztosító alegységek, továbbá az elekroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer, egy GNSS és egy kamera is helyet kapott rajta.

A BME korábbi három kisműholdjának a Föld körüli térség elektromágneses szennyezettségének feltárása, mérése volt a feladata a földi tv-adók frekvenciasávjában. Ezekre alapozva megszületett a világban első, az adott sáv szennyezettségét bemutató térkép. Az MRC-100 legfontosabb feladata egy sokkal szélesebb frekvenciatartomány vizsgálata. Elkészült és a műhold fedélzetére került egy olyan mérőrendszer, a hozzá tartozó antennával, amely a 28-1766 MHz-es és 2000-3120 MHz-es frekvenciasávban képes méréseket végezni.
A mérések eredményét a 436,72 MHz-es és a 2,2675 GHz-es sávban sugározza a Földre. Az MRC-100 által sugárzott jeleket a BME műholdvezérlő állomásán veszik, és a műholdat ott üzemeltetik.

Az űrtávközlési területen már elismert az NMHH tevékenysége, 1997 óta koordinálja a kereskedelmi és tudományos célú műholdakat, és 2007 óta több, technológiai demonstrációt megvalósító piko- és nanoműhold felbocsátásához járult hozzá mind támogatóként, mind engedélyező hatóságként a nemzetközi koordinációval is - tudatták a közleményben.

MTI

2023. június 24. 09:53
Akinek Zelenszkij fontosabb, mint a kényszersorozás során agyonvert Sebestyén József és a családja, az ne papoljon n...
Újabb szörnyű képsorok készültek Ukrajnában a kényszersorozásról.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök benyújtotta lemondását, az erről szóló, kézzel írott nyilatkozatát kedden tette k...
Egy hajszálon múlott, hogy újabb fordulatot vegyen az élete.
Felkavaró képek bizonyítják, hogy az áldozatot brutális módszerekkel megkínozták, amibe aztán belehalt.
Egy 25 éves odesszai "nő" adta át az útlevelét ellenőrzésre a kárpátaljai asztélyi határátkelőn. Csakhamar kiderült,...
Az ukrán kormány kényszersorozási módszerei egyre durvábbak: emberrablással vádolt TCK-tisztek, véres incidensek és ...
Több vármegyére adtak ki vészjelzést az érkező hidegfront miatt.